Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Schranz Áron: „S ön ezt a sáros országot Tündérlaknak hívja!” (Bácska-toposzok Papp Dániel Tündérlak Magyarhonban című elbeszélés-ciklusában)
68 a századforduló Bácska-képéhez valóban hozzátartoznak a térséget, illetve az itt élők mindennapjait eszményítő képzetek, s ezek nyilvánvalóan összefüggésbe állíthatóak a régiótól vett fizikai távolsággal, illetve az ebből fakadó (esetleges) felületességgel, Bácska első számottevő irodalmi reprezentációi – szemben Kosztolányi intenciójával – a térséghez való viszonyulás tekintetében heterogén szövegkorpuszt alkotnak, sőt, talán azt is kijelenthetjük, hogy többségében nehezen egyeztethetőek össze az Alföldi por ban elmarasztalt irodalmi tendenciával. A tanulmány fókuszába állított Tündérlak Magyarhonban pl., mint azt láthattuk – többek között Papp sajátos, bennfentességet és kívülállást ötvöző biográfiai pozíciója, illetve a játékos irónia és a szülőföld iránti nosztalgia közötti ingadozás révén –, páratlanul ötvözi a századforduló táján legelterjedtebb, esetenként ellentmondásosnak tűnő Bácska-toposzokat.
