Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Csenki Nikolett: Megszólal az alárendelt? (Borbély Szilárd: Nincstelenek)
84 rengetegét hozzák ránk. [...] Csak azért nem tettem meg, mert következett a fordulat, és olyan reményeket adott, melyek mára nevetségesekké váltak...”15 ) Az individuális trauma és a kollektív, kulturális trauma között átmeneti kapocsként tud fellépni a szépirodalom, melyet Takács Miklós irodalomtörténész is többször hangsúlyoz 2018-ban megjelent tanulmánykötetében.16 Véleménye szerint az egyéni emlékezet mindig is magában hordozza a kollektív emlékezés lehetőségét, mivel az individuum – fizikai jelenléte mellett – többnyire emlékezetével képes kapcsolódni a közösséghez, ráadásul a személyes emlékekben mindig benne rejlik a közösségé is, és – még ha nem is olyan markáns módon – az individuális emlékezet is válhat kulturális reminiszcenciává.17 A kortárs kulturális traumaelmélet szerint ugyanis a közösség traumája a fájdalom és a szenvedés egyéni hatásaiból eredeztethető. Azonban az nem mindegy, hogy a traumát miként értelmezzük, egyéni vagy kollektív megrázkódtatásként, ugyanis utóbbi különböző médiumok mediálása eredményeképp jut el hozzánk, melyek befolyásolják a kulturális emlékezet alakulását, olykor átalakítva azokat. Jeffrey C. Alexander szociológus meglátása szerint az események magunkban még nem traumatikus meghatározottságúak, a kollektív sérelmek kialakulása „egy társadalmilag közvetített tulajdonítás eredménye”.18 A legújabb traumaelméletek megalkotói a trau mára egy új metanarratívaként tekintenek, „ha az adott kultúra kellő tekintéllyel, így kényszerítő erővel rendelkező értelmező keretei”19 azt lehetővé teszik. Takács azonban figyelmeztet arra, hogy a kollektív traumák állapota is módosulhat, mivel „egy adott történelmi esemény vagy helyzet traumának tekinthető egy társadalom történelmének egyik pillanatában, de egy másikban már nem”.20 Az alárendelt nyelve a Nincstelenek ben Írásom további részében az „alárendelt” (elsősorban spivaki) teorémája felől olvasva vizsgálom meg Borbély regényét. Felvetődhet a kérdés, mennyire lehet relevanciája egy posztkolonialista fogalmat magyar vonatkozású regényre vonatkoztatni, de a válaszra fentebb, ha nem is expliciten, de már utaltam. Bényei Tamás Archívumok : A világirodalom helyei című, az Alföld folyóirat hasábjain megjelent tanulmányá ▼ 15 Hozzáférés: 2021. 12. 29. https://contextus.hu/borbely-szilard-maganlevele-tevedes-volt-magyarorszagon-maradni-ademokracia-eszmeje-kihalni-latszik/ 16 Takács Miklós, Sebek és szavak: Traumakultúra, traumairodalom (Budapest: Kalligram Kiadó, 2018). 17 Uo., 14. 18 Uo., 15. 19 i. h. 20 i. h.
