Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)

51 től Adyn át Babitsig folytathatja a szereppel felruházott költő hivatását éppúgy, mint nézőként magára veheti generációja szerepvesztettségét. Ha kora európai költészetének élmezőnyébe kívánkozott, viselni kényszerült a kettős szempont szembesülését szövegeiben. Verse találkozási ponttá válik: néző és aktor egyszerre megidézése lesz ennek sajátossága . Ez emeli ki a Szabó Lőrinc-i költészet egyedisé ­gét a generációs átlagból. Ez a „rettenetesség” téríti el költészetét a messianisztikus azonosulás bármelyik formájától. A versírása kezdeteitől töretlenül beleépült távolságtartás lesz az, ami pálya­kezdése első évtizede végére tudatosodik Szabó Lőrinc poétikájában. Ami ráéb­reszti egyedi ars poeticájára. A szinte ismeretlenné vált Remarque-regény fordí­tásától kezdődően vált át költészete a század legjobbjainak egymástól függetlenül megteremtődő szintjére. Ha a filológiai és poétikai mesék a fordítás kezdetén csak véletlenül keresztezték egymást, a szöveg kialakulása során a véletlen átalakulha­tott pályamódosító tudati eseménnyé. A Te meg a világ létrejöttének szinte semmilyen naplózott eseményére nem találunk utalást. Életrajzit igen, de az a kötet kiadására vonatkoztatható csupán, a lényegi alakulás ez alatt a rövid pár hét alatt történt meg, amikor a Vissza a hábo ­rúból fordítását készítette. Ez a fordítás lehet a Te meg a világ létrejöttének poétikai naplója. Az 1930-as év végi és az 1931-es tavaszig tartó időszak alatt napi penzumként alakítja fordítását a költő, majd ezt követően kezdi összeállítani – utóbb szelektál­ni – azt a száz körüli versét, amelyet A Sátán műremekei után, tehát 1927–1928-ban, majd egyéves szünet után, 1929 év végét követően készít. Majd elküldi Németh Lászlónak, nemzedékük készülő szervező-kritikusának a gyűjteményt, várva bará­tilag szigorú véleményét. „...közben végigolvastam 1926-tól való teljes versanyago­mat, elrendeztem az egészet, dátumok szerint, kb. 100 verset, és írtam egy hosszú levelet melléjük Németh Lászlónak. Az 1927-es és 28-as részben még elég sokat kell majd változtatni, a többin úgyszólván semmit. Ma reggel aztán expressz-ajánlva feladtam az egész óriás-vastag levelet. Kíváncsi vagyok, milyennek látja majd ezt a 2 kötetnyi anyagot N. L.” – írja feleségének 1931. augusztus 3-i levelében a költő.25 Németh László a Nyugat 1931-es évfolyamában imigyen reflektál a küldeményre: „1926 óta Szabó Lőrincnek nem jelent meg eredeti kötete, verseinek java napilapok szennyes folyamán sodródik tovább. Aki azonban e versek gyűjteményébe belete­kint: a szigorú verssorokon, mint arcvonásokon figyelheti meg, mint lesz az ideges fintorból dacos férfikomolyság. Öntött szavak, kik egyre olvadóbbak, írta Ady Babits verseiről. Nos, itt az olvadt szavak lesznek egyre öntöttebbek, a keserűség a szemünk előtt változtatja halmazállapotát. A szöktetett jambus fokról fokra bele­vész egy merevebb, gőgösebb mértékbe, a strófák felhúzzák láncos várhídjaikat, ▼ 25 Huszonöt év , 633.

Next

/
Oldalképek
Tartalom