Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Szinger Veronika: „Könyvtár egy életen át”
88 Amikor az óvoda és iskola szervez a gyermekek számára könyvtári programokat, nagyon fontos, hogy MINDEN gyermek eljusson a könyvtárba, részesüljön annak szolgáltatásaiból, vagyis ne legyen szelekció, ahol a beválogatás szempontjai valamiféle „jutalmazáshoz” köthetők. Hiszen ahogy az Egyesült Nemzetek 1989-es Gyermekjogi Egyezménye deklarálja: „...minden gyermeknek joga van képességei teljes kibontakoztatására, az információkhoz és programokhoz való szabad, ingyenes és egyenlő hozzáféréshez, függetlenül a kortól, a faji, nemi, vallási, nemzeti hovatartozástól, tekintet nélkül a kulturális háttérre, nyelvre, szociális helyzetre, illetve az egyéni készségekre és képességekre.”54 Ha erre tekintettel vagyunk, el tudjuk érni, hogy a könyvtár egy ismerős, kellemes közeggé váljon a gyerekek számára, ahol jó (együtt) lenni. A felnőttképzési tanfolyamok vagy azok a pályázati forrásból megvalósuló képzések, amelyek segítik a felnőtt lakosság munkaerőpiacon való megmaradását vagy az átképzések révén a munkaerőpiacra való visszakerülését, olyan tudást közvetítenek, amely esélyt ad az érintetteknek. A KSZR lehetővé teszi, hogy az emberek az 5500 fő alatti kistelepüléseken is ugyanolyan eséllyel vegyék igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, mint a megyeszékhely lakosai. A befogadó könyvtárhálózat esélyt ad a vidéken élő közösségek megmaradására. A fentebb említett szociális, gazdasági, szociokulturális hátrányokon kívül szólni kell azok helyzetéről, akik fogyatékkal élnek, illetve életkorukból, egészségi állapotukból kifolyólag egyéni bánásmódot igényelnek a könyvtárban. A gyógypedagógiában több olyan érintett csoportot ismerünk, amelyeknél az anyanyelv írott formájának elsajátítása, az élmény- és információszerző olvasás, a könyvtárhasználat a különböző akadályozottság vagy fogyatékosság miatt nehezített.55 A látássérült emberek látásteljesítményük alapján két nagy csoportba sorolhatók. A vak emberek (akik vagy semmit nem látnak, vagy csak fényt érzékelnek) számára készülnek a Braille-írással56 nyomtatott szövegek. Azt azért tudni kell, hogy a Braille-könyvek terjedelmesek, ezért olvasásuk az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult.57 Sokkal népszerűbb az 1961-ben létrejött hangoskönyvtár vagy a ’90-es évektől teret hódító számítógépes olvasás, amely akár okostelefonon ▼ 54 Útmutató a babáknak és kisgyermekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz 2018: 7. 55 Pajor–Imre 2019: 63. 56 A Braille-írás Louise Braille nevéhez fűződik, ő fejlesztett ki egy taktilis abc-t vak emberek számára. A Braille-karakter 6 pontból áll, a pontok variációja 64 karaktert eredményez, amelyek között találhatók betűk, számok, írásjelek és kottajelek is. 57 Egy Braille-kötet átlagosan 70-85 közötti oldalból áll, ami megfelel egy síkírású könyv 27-30 oldalának, így egy átlagos hosszúságú könyv is 10-15 kötet. (Pajor–Imre 2019: 64.)
