Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
55 mekek egyházhoz való hűségét. A pap amiatt keveredett konfliktusba a tanácselnökkel, mert letiltotta, hogy a kultúrházban tartott lakodalmakon az étkezés előtt és után asztali áldást mondjanak.48 A pap itt is rugalmasan alkalmazkodott az új viszonyokhoz, és a téeszben bevezetett elszámolás, a munkaegység alapján határozta meg az egyházadó mértékét. A megyei helyzetkép A jelentés második részében a járási és városi tanácselnökök jelentései alapján, az egyházi tájékoztatókból és a megyei tanács vezetőinek eddigi tapasztalataiból – példákkal alátámasztva – igyekeztek a megye vallási életéről általános képet adni. Először a papok és a hívők magatartását összegezték az átszervezés idején, megállapították, hogy az egyházak vezetői és papjai nagy többségükben a téeszesítés során semleges, közömbös álláspontra helyezkedtek, sem mellette, sem ellene nem fejtettek ki tevékenységet, többnyire az „átszervezés elkerülhetetlenségéről szónokoltak, hirdették az eseményekbe való belenyugvást”. Az volt a központi és megyei útmutatás, hogy a téeszesítési kampány során nincs szükség az egyházi személyek segítségére, de biztosítani kellett, hogy ellenagitációt se tudjanak kifejteni. Ez a gyakorlatban inkább azt jelentette, hogy azoktól a papoktól, lelkészektől kértek segítséget a hívek agitálására, akiktől ezt elvárhatták, és a bevonását helyi szinten eredményesnek látták, akikben nem bíztak, azoktól semleges magatartást vártak el. Az egyházi személyek viselkedését az útmutató alapján igyekeztek tipizálni és azokat a téeszesítés során konkrét példákkal megvilágítani. A haladó gondolkodású papok „több helyen, külön felkérés nélkül is – a papi tájékoztató előadásokon kapott általános instrukciók alapján – szószéken, magánbeszélgetésekben, képviselő-testületi és presbiteri üléseken serkentették híveiket a minél zökkenőmentesebb, minél gyorsabb átállásra”.49 A téeszszer vezés idején „figyelemre méltó munkát végzett” Oláh Károly kiskunfélegyházi esperes, a papi békemozgalom elnöke. A szószékéről többször és nyíltan beszélt ▼ 48 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés. 49 A Bács-Kiskun Megyei Tanács Művelődési Osztálya már 1958. szeptember 11-én konferenciára hívta össze a lelkipásztorokat, ahol Madarász László vb. elnökhelyettes tartott előadást. Madarász a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről adott tájékoztatást a lelkészeknek és kért hozzá támogatást tőlük. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1960 óta évente rendezett tájékoztató előadásokat a megye lelkipásztorainak. Ezen előadások hasznosságáról Balogh esperes később megállapította, „hogy lelkipásztoraink éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos vajúdó esztendőkben egyre felelősebben megállhatták helyüket, hiteles eligazító szót mondhattak gyülekezetünk tagjaihoz, abban nagy része volt ezeken az előadásokon tanultak gyümölcsöztetésének. Az állami részről lelkipásztoraink iránt megnyilvánult bizalmat és segítőkészséget mi is igyekeztünk meghálálni. Lelkésztestületünk iparkodott eleget tenni azokban a kérdésekben és szolgálatokban feladatának, amik a legkisebb mértékben is rajta múlottak.” Balogh, Páll 1964, 34–35.
