Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről

38 A téeszek „megszilárdítását” a község papjai „nem támogatják, de nem is akadályozzák”. Tököly az elmúlt évben kétszer foglalkozott a téesz kérdésével. Egyszer a tanácselnök kérésére az őszi munkák sürgős elvégzésére hívta fel a híveit. „E »szolgálatáért« cserébe rögtön kérte is a volt katolikus kultúrház épü­letének visszaadását az egyház számára.” Egy másik alkalommal Tököly Krupa Vendellel – a helyi Dózsa Mgtsz elnökével, a járási pártbizottság tagjával – együtt borozott, és közben a téeszelnök tréfálkozva megjegyezte, hogy „imádkozhatná­tok már egy kis esőért”. A prépost a következő vasárnapi prédikációjában hivat­kozott a beszélgetésre, „s egyházának tőkét kovácsolva úgy állította be a dolgot, hogy lám még a Dózsa tsz. elnöke is belátja: most már csak az isten segíthet. [...] Szóval: vallási-politikai tőkét kovácsolt magának Krupa elvtárs kijelentéséből.” Palkó szerint Tökölyt úgy tartják nyilván, „mint pozitív egyházi személy, mint haladó békepap. A szocialista építés, a béke védelme stb. kérdésekben azonban főleg és elsősorban a mi általunk szervezett népfront bizottsági üléseken és nem az egyházi jellegű alkalmakon. Az egyházi rendezvényeken (pl. szentbeszédekben) egyáltalán nem, vagy csak az egyház érdekeinek megfelelő torz beállításban fog­lalkozik időszerű politikai kérdésekkel. Tagja a Népfront Járási Bizottságának, az ülések alkalmával a járási vezetőket kéréseivel ostromolja, az egyházi és egyéni érdekeket keresi ezekben az alkalmakban is.” A vizsgálatban Palkó Tökölyt „kép­mutatónak, kétkulacsosnak” tartotta, mert „pozitívan nyilatkozik a járási és helyi népfront bizottsági üléseken, hiszen ott nem is tehetne mást, mert lelepleződne. A templomban viszont »nem politizál« jelszóval mellőzi ezeket a kérdéseket.” Palkó nemcsak a katolikus pappal volt elégedetlen, hanem a tanácsi veze­tőkkel és a tantestülettel is, mert túl jó kapcsolatot ápoltak az egyházzal, és nem ateisták. „Kerekegyházán főleg a helyi tanács vb. elnökének liberalizmusa, a tanácstitkár, s az iskolaigazgató feleségének, a tantestület vallásos beállított­ságának következtében szemmel láthatóan az egyháznak van nagyobb haszna papjuk közéleti szerepléséből. 1958-ig a prépost ott ült az április 4-i, sőt még a május 1-jei ünnepségek és felvonulások elnökségében is. Ha őt csupán, mint a népfront bizottság tagját hívták is meg, a lakosság mégis azt látta, hogy az egyház ma is világi tekintély, akinek még a vezetők is keresik a kegyeit.” Palkó kirívó példaként említette, hogy a kultúrházavató ünnepségen három pap ült az első sorban, míg a téeszelnök és a párttitkár a feleségeikkel együtt nem kap­tak ülőhelyet. Azt is helytelenítette, hogy minden esetben a tanácselnök ment el a plébánoshoz, ha valamilyen kérése volt a végrehajtó bizottságnak, ahová elkísérte a KISZ-titkár is. A jelentésben megállapították, hogy Tököly hatására a hívők, a fiatalok is, bátrabban felvállalták és kiálltak a vallásukért. A nők és az időskorúak mellett, viszonylag nagy számban a 20 évnél fiatalabbak is jártak templomba, köztük KISZ-tagok is. A vallásosság erős volt a faluban, nem szégyellték az emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom