Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
38 A téeszek „megszilárdítását” a község papjai „nem támogatják, de nem is akadályozzák”. Tököly az elmúlt évben kétszer foglalkozott a téesz kérdésével. Egyszer a tanácselnök kérésére az őszi munkák sürgős elvégzésére hívta fel a híveit. „E »szolgálatáért« cserébe rögtön kérte is a volt katolikus kultúrház épületének visszaadását az egyház számára.” Egy másik alkalommal Tököly Krupa Vendellel – a helyi Dózsa Mgtsz elnökével, a járási pártbizottság tagjával – együtt borozott, és közben a téeszelnök tréfálkozva megjegyezte, hogy „imádkozhatnátok már egy kis esőért”. A prépost a következő vasárnapi prédikációjában hivatkozott a beszélgetésre, „s egyházának tőkét kovácsolva úgy állította be a dolgot, hogy lám még a Dózsa tsz. elnöke is belátja: most már csak az isten segíthet. [...] Szóval: vallási-politikai tőkét kovácsolt magának Krupa elvtárs kijelentéséből.” Palkó szerint Tökölyt úgy tartják nyilván, „mint pozitív egyházi személy, mint haladó békepap. A szocialista építés, a béke védelme stb. kérdésekben azonban főleg és elsősorban a mi általunk szervezett népfront bizottsági üléseken és nem az egyházi jellegű alkalmakon. Az egyházi rendezvényeken (pl. szentbeszédekben) egyáltalán nem, vagy csak az egyház érdekeinek megfelelő torz beállításban foglalkozik időszerű politikai kérdésekkel. Tagja a Népfront Járási Bizottságának, az ülések alkalmával a járási vezetőket kéréseivel ostromolja, az egyházi és egyéni érdekeket keresi ezekben az alkalmakban is.” A vizsgálatban Palkó Tökölyt „képmutatónak, kétkulacsosnak” tartotta, mert „pozitívan nyilatkozik a járási és helyi népfront bizottsági üléseken, hiszen ott nem is tehetne mást, mert lelepleződne. A templomban viszont »nem politizál« jelszóval mellőzi ezeket a kérdéseket.” Palkó nemcsak a katolikus pappal volt elégedetlen, hanem a tanácsi vezetőkkel és a tantestülettel is, mert túl jó kapcsolatot ápoltak az egyházzal, és nem ateisták. „Kerekegyházán főleg a helyi tanács vb. elnökének liberalizmusa, a tanácstitkár, s az iskolaigazgató feleségének, a tantestület vallásos beállítottságának következtében szemmel láthatóan az egyháznak van nagyobb haszna papjuk közéleti szerepléséből. 1958-ig a prépost ott ült az április 4-i, sőt még a május 1-jei ünnepségek és felvonulások elnökségében is. Ha őt csupán, mint a népfront bizottság tagját hívták is meg, a lakosság mégis azt látta, hogy az egyház ma is világi tekintély, akinek még a vezetők is keresik a kegyeit.” Palkó kirívó példaként említette, hogy a kultúrházavató ünnepségen három pap ült az első sorban, míg a téeszelnök és a párttitkár a feleségeikkel együtt nem kaptak ülőhelyet. Azt is helytelenítette, hogy minden esetben a tanácselnök ment el a plébánoshoz, ha valamilyen kérése volt a végrehajtó bizottságnak, ahová elkísérte a KISZ-titkár is. A jelentésben megállapították, hogy Tököly hatására a hívők, a fiatalok is, bátrabban felvállalták és kiálltak a vallásukért. A nők és az időskorúak mellett, viszonylag nagy számban a 20 évnél fiatalabbak is jártak templomba, köztük KISZ-tagok is. A vallásosság erős volt a faluban, nem szégyellték az emberek.
