Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
36 Az egyházközség anyagi helyzete 1959-ben sokat javult, míg az előző pap a helyi italbolt egyik helyiségét bérelte, és alig volt jövedelme, addig Bartos az első évben 130 ezer forint értékű épületet vett plébániának, továbbá bútorokat és televíziót vásárolt. Györgyfalvay szerint ezért „különösen nagy a hívek felháborodása”. A jelentés készítője megállapította, hogy az egyházközség korábban jó anyagi helyzete visszaesett, nem a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása, „hanem a pap erkölcstelen élete” miatt, ezért Bartos úgy próbált az anyagi helyzetén javítani, hogy az országban többfelé vállalt orgona-, zongora- és harmóniumjavítást és a faluban néhány gyermeket zenére tanított. A jelentés összegzése szerint a párt és állami szervek vezetői „megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a nagy felfutás után szemmel látható a visszaesés, a pap népszerűtlenné vált, s erkölcstelen magatartása miatt hívei nagy része megbotránkozással beszél róla”. Györgyfalvay szerint a helyi vezetés egyetért azzal, hogy a papot ne mozdítsák el a helyéről, ennek ellenére 1963-ban áthelyezték.18 Összességében megállapíthatjuk, hogy Bartos Béla volt szerzetesként az első papi szolgálati helyén, Gátéren a korábban pangó hitéletet felrázta és fellendítette, a hittanra járók számát növelte, parókiaépületet vásárolt, azt bebútorozta. Minden bizonnyal ezek a gyors eredmények az ÁEH megyei főelőadójával és a helyi vezetéssel is konfliktusokat generáltak. Bartos aktívan segítette a kényszerkollektivizálást, a tekintélyes egyházközség elnökét ő beszélte rá a belépésre, ami több településen a papok és lelkészek népszerűségének a csökkenését, ellehetetlenülését eredményezte.19 Ezek így együttesen csökkenthették a pap kezdeti lelkesedését és a hívek felé irányuló bizalmát is. Bartos minden bizonnyal reálisan látta a téeszesítés elkerülhetetlenségét, ugyanakkor aktívan fellépett a működésképtelen munkaegység-bérezés ellen, a parasztság számára motiválóbb és jövedelmezőbb családi művelést, részesművelést népszerűsítette a helyi vezetők körében, amivel a gyülekezetében élő családok helyzetén igyekezett javítani. Bartos belátta a kényszerkollektivizálás elkerülhetetlenségét, de a szovjet modellből átvett munkaegységrendszer helyett, rugalmasan alkalmazkodva a máshol már bevált családi művelést és premizálást igyekezett a gátéri vezetők körében népszerűsíteni. A rendelkezésünkre álló források alapján nem tudjuk egyértelműen igazolni vagy cáfolni a Bartos erkölcstelenségére felhozott vádakat, de az bizonyos, hogy a papokról ekkoriban kialakított kommunista sztereotip jelzőkkel, vádakkal illette a jelentés írója. ▼ 18 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés 19 Rigó 2020, 178–187.
