Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
33 tartott Szakács, de ő is csak egy évet töltött a településen.14 A leadott, eredeti települési jelentésre széljegyzetben ráírták, hogy Baksa „elég felületes munkát végzett, jelentése nem sok konkrétumot tartalmaz” – de ez nem került bele a végleges anyagba. Baksa jelentésében megismételte Szakács idézett megállapítását Bede Gyuláról. Dunapatajt a téeszesítés szempontjából nehéz területnek tartotta, ezért ott „az átszervezés megkülönböztetett körültekintést, nehéz politikai munkát igényelt”. A kényszerkollektivizálás idején a papok viselkedését közömbösnek írta le, a támogatásukat nem kérték a helyi szervek, ezt önállóan sem tették meg, „kifejezett ellenállást sem tanúsítottak az átszervezés ellen”. A jelentésében Baksa megállapította, hogy Bede Gyula református lelkész „az egyik legaktívabb családlátogató, presbitereit igen jól mozgatja, erőfeszítéseket tesz befolyásának növelésére. Vigyáz arra, hogy eközben ne kerüljön szembe az őt tiszteletben tartó községi vezetőkkel. Mivel káplánja nincs, az ordasi református lelkész segíti gyülekezeti munkájában.” A jelentésben rögzítették, hogy a református lelkész 1962 tavaszán „eredményes harcot folytatott a konfirmálandók számának emelése érdekében. Mivel egy napra esett a konfirmálás a nyolcadikos tanulók KISZ tagfelvételével, elérték, hogy a vártnál lényegesen kevesebben vettek részt a KISZ ünnepségen, inkább a konfirmálási alkalmon vettek részt.” Az egyházak anyagi helyzetével kapcsolatosan Baksa megállapította, hogy „a szövetkezeti gazdálkodás eredményei még gyengék, a jövedelem a megyei átlagnak alatta van, az egyházközségek anyagi ellátottsága mégis jónak mondható”. A római katolikus egyház 1961-ben, pótadóból 46 ezer forintot fordított a templomtorony javítására. A papok közéleti szerepléséről is írt Baksa, Bede Gyula lelkész tagja volt a községi népfront bizottságnak, tevékenysége „az ünnepi alkalmakon esetenként a tanácsülésen és a népfront ülésen való részvételre korlátozódik. Ilyen értelmű politikai szereplését elsősorban egyéni érdekei diktálják”, mert hét gyermekéről kellett gondoskodnia. A jelentésben rögzítette Baksa, hogy „az eddigieken túl nem is kívánatos a községben az egyházi személyek közéleti szerepeltetése, mert a párttagok ebben a papok népszerűsítését látják, s nem értenek vele egyet”. Baksa szerint a község politikai vezetői nem foglalkoztak a helyi egyházakkal, „évek óta nem tettek észrevételt az egyházak működésével kapcsolatban még akkor sem, amikor korábban ott reakciós beállítottságú katolikus pap dolgozott. Nagy a tájékozatlanság a papok szerepét illetően.” A jelentés alapján megállapíthatjuk, hogy a település helyi vezetői nem voltak tájékozottak, vagy nem mondtak információkat, problémákat a lelkészről, papról a jelentés készítőjének. Baksa azt is megjegyezte, hogy nem folytattak ▼ 14 Magyar Katolikus Lexikon, Dunapataj. http://lexikon.katolikus.hu/D/Dunapataj.html (Letöltés: 2021. október 9.)
