Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
31 (templom, plébánia, harangláb, templomkerítés stb.) összes építkezésének (új építése, tetőcsere, tatarozás, felújítás) engedélyezése is eszközzé vált a hatalom kezében. Mivel az építőanyagok kiutalásához szintén az ÁEH hozzájárulására volt szükség, így nemcsak a tervek jóváhagyásáról, hanem az építőanyag beszerezhetőségéről is döntött.9 Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlási hullám után az állambiztonsági szervek már 1958-tól gyűjteni kezdték az adatokat a fiatalok körében népszerű papokról, lelkészekről. 1958–59 fordulóján körvonalazódott az a nagyszabású koncepciós ügy, amely során ezekre a katolikus papokra csaptak le 1961. február 6-án letartóztatásokkal és házkutatásokkal, majd az ezt követő hónapokban, az ügy „Fekete Hollók” néven vált ismertté.10 A Kádár-korszak legnagyobb rendőrségi akciója során 85 főt vettek előzetes letartóztatásba és további 259 főt nyilvánítottak terheltté, amivel koncentrált támadást indítottak az egyházak ellen.11 Ezen előzmények után került sor az 1962-es felmérésre. Bács-Kiskun megyében a pártvizsgálat levéltári anyaga jórészt fennmaradt. A megyei vizsgálatot Madarász László megyei tanácselnök-helyettes fogta össze, az első tájékoztató levelet erről május 24-én küldte ki a megye járási és városi tanácselnökeinek, melyben leírta, hogy a részletes vizsgálathoz szükség van az ő tapasztalataikra, ismereteikre, ezért a kérdéssor alapján tőlük is jelentést kért. A felmérés megyei lebonyolítására vonatkozóan Szakács Gyula készített tervezetet.12 A vizsgálatot a megyében egy városban, Kiskunhalason és hét községben, Dunapatajon, Gátéren, Kerekegyházán, Kiskőrösön, Mélykúton, Szalkszentmártonban és Vaskúton végezték el. A vizsgálatba bevont hét községből ma már három város és négy falu, Kiskőrösön már akkor is több mint 13 ezren éltek. A településeket úgy választották ki, hogy legyen benne katolikus, református és evangélikus többségű is. A vizsgálat tervezetében minden település felekezeti viszonyairól rövid összefoglalót készítettek, ebben rögzítették a népességszámot, a felekezeti összetételt és a helyi papokról, lelkészekről az ÁEH főelőadójának véleményét. A vizsgálatban a megyei szervek részéről tizenegy fő, a járásoktól egy-egy fő vett részt. Az összesítő jelentés elkészítéséhez további anyagot kértek a Belügyminisztérium (BM) Megyei Főkapitánysága Politikai Osztályától a vizsgálatba bevont településekre vonatkozóan. A 46 oldalas megyei ▼ 9 Lantos 2009, 32. 10 Wirthné 2021, 7–20. 11 Wirthné 2021, 145–151. 12 Szakács Gyula 1953-tól volt az ÁEH Bács-Kiskun megyei főelőadója, e megyei tanács művelődési osztályának keretében. Egy személyben látta el a megye egyházügyi feladatait, 400 egyházi személy tartozott a hatáskörébe, az egyházak állami ellenőrzése volt a legfontosabb feladata, rendszeresen panaszkodott, hogy ehhez a munkához több emberre lenne szükség. Egy-egy településre több napra is kilátogatott az egyházi viszonyok tanulmányozására. Szakácsot 1969-ben áthelyezték Kecskemétről. Szabó 2021, 68–72.
