Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 12. szám - Gyenesei József: A Kecskeméti Központi Szeszfőzde létrehozása és korai évei
92 az üzem személyzetét és munkásait, saját hatáskörben intézkedett az állagmegőrző javításokról, működéséről havi és éves jelentésben számolt be. Az igazgató legfeljebb öt évre szóló megbízatását a tanácstól nyerte el, aki így a törvényhatóság ideiglenes alkalmazottjának számított. A vállalat alkalmazottai voltak: a könyvelő, aki az igazgatót annak akadályoztatása esetén helyettesíthette, a pénztárnok, az ellenőr és a raktárnok. Ők kinevezésüket öt évre a városi tanácstól kapták, és felelősségük az igazgatóéval megegyezett. Pontos hatáskörüket szerződésük, valamint a szolgálati utasítás határozta meg. Az alkalmazottak másik körébe az ipari munkások tartoztak (szeszfőzők, tüzelők, őrök, szerelők, felügyelők stb.), akikre a gyáripari törvények rendelkezései vonatkoztak, felettük a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolta, de javadalmazásukról a tanács döntött. A vállalat külön pénztárral rendelkezett, amely azonban a városi számvevőség ellenőrzése alatt állt. A pénztár két külső kulcsát a pénztárnok és az ellenőr birtokolta, a trezor kulcsát az igazgató őrizte, a másod-, illetve harmadpéldányokat a városi levéltárban helyezték el lepecsételve. A szabályzat rögzítette az üzleti év kezdetét és végét, amely július 1-jén indult és június 31-ével zárult. Az üzletszabályzat rendelkezett arról, hogy a termelők a kifőzésre szánt alapanyagaikat nemcsak a központi szeszfőzde telepén, hanem az üzem által létesített beváltóállomásokon is jogosultak voltak átadni, ugyanakkor az őket illető átvételi és fuvarköltségdíjakat minden esetben a pénztárban fizették ki részükre.25 Az üzletszabályzat elfogadását követően megalakították a szeszfőzdebizottságot, amelynek hat tagját a törvényhatósági bizottság választotta. A közgyűlés, figyelemmel az elvárt szakmai kvalitásokra, a helyi közélet prominens személyiségeit jelölte ki, Koritsánszky János, Gömöry Sándor, Tormássy Ferencz, Mayerffy Zoltán, Fuchs Samu és Szőke Gyula személyében.26 A városi tanács delegáltjai Dékány László helyettes polgármester, az igazgatóság elnöke, Györffy Pál főjegyző és Zimay Károly tanácsnok voltak.27 Az első termelési év A központi szeszfőzdebizottság első alkalommal 1917. szeptember 5-én ülésezett. Az ülést ünnepélyesen Sándor István polgármester nyitotta meg, aki felszólalá▼ 25 HU-MNL-BKML-IV.1910.c. 22 402/1917. 26 HU-MNL-BKML-IV.1903.a. 196/1917.; Koritsánszky János az alföldi homoki szőlőtermesztés egyik úttörője, a kecskeméti nagy szőlőtelep (később Miklós Állami Szőlőtelep) létesítője és vezetője, Gömöry Sándor a Nagytakarék titkára, Tormássy Ferencz háztartási alszámvevő, Mayerffy Zoltán szappangyáros, az ipartestület elnöke, Fuchs Samu textilkereskedő volt. 27 Zimay Károly 1922 és 1934 között Kecskemét polgármesteri tisztségét töltötte be.
