Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 10. szám - Alföldy Jenő: „Szárnyatlan angyal” (Bevezetés Dobozi Eszter költői világába)
96 A történelemből is diplomát szerző Dobozi Eszter gyűjteményes verseskönyvében (Ahogy ő néz, ahogy ő lát, Magyar Napló kiadó, 2015) külön említendő a történelmi, illetve művelődéstörténeti vonatkozású versek gyakorisága és színvonalassága. A költő is tanúsítja, hogy a magyar családokban általánosnak mondható jelenség volt a 48/49-es szabadságharc iránti hagyományszeretet, Kossuth és Petőfi kultikus tisztelete. Azonfelül, hogy a forradalom a jobbágysorból kitörni vágyó felkelőket, legendás hősöket, önfeláldozó hazafiakat érlelt, az is vonzó ebben a történetben, hogy egy negyed évszázados, a hazafiságot nemzetközi mércével párosító, hatalmas szellemi erőket felhalmozó, értelmiségiektől előkészített eseménysorozat, a reformkor betetőzése volt. A kiegyezést követőn a száműzetésében élő Kossuth Lajos nyílt levelet közöltetett Deák Ferencnek címezve („Cassandra-levél”, Magyar Újság, 1867. május 26.). Az 1849-es trónfosztási tettét soha vissza nem vonó Kossuth Lajos intelme kristálytisztán kifejtette négy hasábon a kiegyezést magyar oldalról irányító Deák Ferencnek, hogy a császári hatalommal megkötött alku – különös tekintettel a hadügy átadására – fölér a nemzeti öngyilkossággal. A történetírás múzsája, Kleió sem támaszthatta volna alá igazabb szavakkal: „Magyarország (...) a legfontosabb ügyekben (...) önállólag nem intézkedhetve, idegen érdekek vontatókötelére akasztatik.” Az első világháború és ami utána jött, cáfolhatatlanul igazolta Kossuth jóslatát, amelyet a trójai királylány, Kasszandra jövendöléséhez hasonlóan semmibe vett a kiegyezés „vívmányaiért” hevülő tábor, a Deák-párt híveinek sokasága. Hogy Cegléd népe Kossuth-hű maradt, azt a városból származó Dobozi Eszter életműve is tanúsítja. Fontos párhuzamokat talált a régi és mai magyarok gondolatai és tettei között, ahogy a régi és új költők, írók között is. Gondolatai és érzelmei nagy részükben az általános emberi értékeit is féltve őrző haza körül forogtak, és legsúlyosabb létgondjai között mindvégig az égiek kegyelmébe ajánlott új nemzedékek sorsa állt az első helyen.
