Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 10. szám - Folytonos küzdelem a véges világgal (Lovász László Abel-díjas matematikussal beszélget Staar Gyula)
48 – Most itt, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben dolgozom. Néhány éve Barabási Albert-Lászlóval és a Prágában élő cseh matematikussal, Jaroslav Nešetřillel közösen nyertünk egy nagy EU-s pályázatot. Az Európai Kutatási Tanács által kiírt szinergetika-pályázat a különböző tudományterületek együttműködését segíti. – Emlékszem, 2018 októberében ez idehaza vezető hír volt. Ilyen címen olvashattunk a sikeretekről: „Magyar hálózatkutatók Európa élén: a felfedező kutatások legrangosabb pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László”. – Nyertes pályázatunk a nagyon nagy hálózatok működésének megértését célozta meg. Egy hálózat nem önmagában van, azon valami történik. Az emberiség történelmének jelentős tényezője egy hálózat, amin terjedhet vallás, tudományos eredmény, terjedhet betegség, hír, álhír... Ezek igazából hálózaton lejátszódó dinamikák. Dinamika van a hálózatban. Egy úthálózaton közlekedés folyik, az interneten információ áramlik... Azt tűztük ki célul, hogy ezeket a különböző hálózati dinamikákat valahogyan megértsük, leírjuk. Ezen kezdtem dolgozni, amikor kitört a járvány. – Ami egy újabb nagy hálózatot rajzolt fel. – Igen, és elég természetes volt, hogy a járvány is egy hálózaton folyó dinamika. Akkor összejött egy kis csapat itt az intézetben, s bár a legális adatokat sem volt könnyű összegyűjteni, elkezdtük vizsgálni ennek a hálózatát. Nem az volt a célunk, hogy előrejelzéseket tegyünk, hanem igyekeztünk a járvány hálózatának matematikai elméletét kidolgozni. A másik téma, amin dolgozom, az a gráflimesz-elmélet. Nem lezárt terület, sok még itt a megválaszolásra váró kérdés. Arról van szó, hogy egy nagyon nagy hálózatot valamilyen módon folytonos objektummal akarjuk közelíteni. Például egy fémdarabot elképzelhetünk úgy, mint atomok nagyon nagy hálózatát. Bonyolult differenciálegyenletekkel leírható, hogyan terjed benne a hő, leírható így a nyomás, a feszültség, a megnyúlás... A gráflimesz-elméletben is ilyen módon közelítve szeretnénk leírni a nagyon nagy vagy nagyon sűrű gráfokat, vizsgálni tulajdonságaikat. A szélsőséges esetekben már működik az elméletünk, a közben lévő rész egyelőre nincs eléggé kidolgozva, ott még van tennivaló. Most éppen ezen munkálkodunk két kollégámmal, Szegedy Balázzsal és Kunszenti-Kovács Dáviddal. – Látom, még mindig élvezed a kutatómunkát, az újabb és újabb kihívásokat. – Azért annyit be kell vallanom, ma már hamarabb elfáradok. Régen, ha nekiálltam, tizenkét órát is tudtam egyhuzamban dolgozni. Ma már ez nem megy. – Hamarabb elfáradunk, ez természetes. Szerinted hány éves korig lehet ilyen magas színvonalon művelni a matematikát, figyelembe véve, hogy te ebben is kivételt képezel?
