Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Péntek Imre: A hagyomány és modernség összebékítése (Kelemen Erzsébet: A szavak ereje. L. Simon László alkotói munkásságáról)
111 veszi a bővülő források lehetőségét is, a mozgástér növekedését. Ennek része a nyereségadóra épülő támogatási rendszer kivezetése. A változtatások részét képezte a régészeti törvény átalakítása és az előadóművészeti törvény hibáinak korrigálása. Az Orbán-kormány egyik legfontosabb lépése volt az MMA köztestületté való nyilvánítása. Hasonlóan fontos lépésnek számít a Nemzeti Művelődési Intézet létrehozása – illyési szellemben –, és a Lakitelek központú népfőiskolai rendszer. Létrehozták a Nemzeti Kulturális Tanácsot, mely – többek között – összehangolja a kulturális jogszabályokat, és garantálja a nemzeti kultúra és identitás megőrzését. Új programok indítása is jellemző volt az évtizedre. Ilyen kultúrpolitikai téma volt a Nemzeti Hauszmann Terv a Várnegyed rekonstrukciójára. Majd elindult a Nemzeti Kastélyprogram, a külhoni magyarok kulturális épülését pedig a Rómer Flóris Program szolgálja. A Cseh Tamás Program az előadóművészetnek teremtett kivételes lehetőségeket. A kiemelt évfordulók is mutatják a megváltozott értékrendet, ilyen a holokauszt 70. évfordulója, majd az Első Világháborús Centenárium. Az Arany János születésének 200. évfordulója irodalmi életünk jeles ünnepévé vált, s a nemzeti összetartozás, a trianoni évforduló 100. éve pedig megmozgatta az egész nemzetet. S végül egy L. Simon Lászlóval készült interjú zárja a kötetet. Závogyán Magdolna kivételes felkészültséggel és alapossággal próbálta a politikus eddigi életpályájának eredményeit összegezni. Az írás címe már magáért beszél: Szellemi és lelki nemzetegyesítés. Vagyis: mit értünk el eddig és milyen feladatok állnak még előttünk? (Az interjúkészítő a „legmeghatározóbb kultúrpolitikusnak” nevezi L. Simon Lászlót, talán nem érdemtelenül.) L. Simon a rendszerváltozáskori Magyarország kulturális életét színesnek és gazdagnak látta. Főként így látszott ez madártávlatból. Közelebbről nézve előtűntek a hiányosságok, hibák is. A politikus szerint az egyik legnagyobb hiányosság a határon túli magyarság ügyének mellőzése volt. Sőt, a korábban kiépült intézményrendszer leépítése is napirendre került. 2010-ben szinte elölről kellett kezdeni mindent. Főként a történelmi egyházakkal való kapcsolatokat. A másik feladat: a civil világ újrateremtése. A civil önszerveződés és magán mecenatúra újbóli elindítása. S van még egy dolog, amit L. Simonon kívül másnál nem találunk: az irigység kultúrájának térhódítása. Az ez ellen való küzdelem. A program világos: „minél szebb környezetet teremteni magunk köré”. A túlzott szerénység, a nyilvánosság nem vállalása is egy korlát. A politikus szerint ma szabadon lehet beszélni, gondolkodni, véleményt nyilvánítani. Legfőbb értékünk: a szabadság. A jelenlegi kultúrpolitikának is késznek kell lenni a változásra, a változtatásra. Meg kell őrizni azokat a sajátosságokat, amelyek a nemzeti keretek közt kialakultak: s amelyek pl. Amerikában nincsenek. A vidéknek két alapeleme a közkönyvtár és a művelődési ház. S ennek gondozása is a Nemzeti Művelődési Intézet hatáskörébe tartozik.
