Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Varga Zoltán írásának mellékleteként képkockák láthatók Ulrich Gábor Dűne című animációs filmjéből
92 gia is a fokozás, a késleltetés, a csúcspont, majd az elenyészés, eltűnés eszközeivel él. „A hipnotikus látvánnyal, a magába húzó, pszeudo-térrel a végkifejlet elkerülhetetlenségét akartam hangsúlyozni” – fogalmazott Ulrich Gábor, s szavai bátran kiterjeszthetők a hanghasználat által létrejövő dramaturgiára is.26 Míg a vizuális réteg történés jellegű (szél fodrozza a növényzetet), addig csak a hangban jelennek meg cselekvésszerű – avagy cselekménnyé rendeződő – elemek, anélkül, hogy ezekből bármi is konkréttá válna. Hogy ki menekül ki elől, ki az áldozat és ki a gyilkos, azt a hangok csak sejtethetik, de nem konkretizálják: minden befogadónak egyénileg kell megválaszolnia ezeket a kérdéseket. Ulrich tehát a mégoly összetett hangsávon belül töredékessé, ezzel pedig enigmatikussá teszi a „cselekmény” elemeit, s ezáltal rendkívül nyitottá válik a film. A látvány és a hang „provokatív” konstellációja a vizualitás újraértelmezésére is késztet: a Dűne elbizonytalanít, hogy azért nem látjuk az eseményeket, mert azok a képen belül történnek ugyan, de a fűalakzatok által rejtve maradnak, vagy pedig azért nem látunk semmit, mert minden a képmezőn kívül történik?27 Ha a filmvászon „az a hely, ahol nem mindent lehet látni”,28 akkor a Dűne alapján tágabb értelmet kell adni ennek az aforizmának, mintha csak a képen kívüli tér jelenségével magyaráznánk. Ulrich filmjében a „láthatatlan” lokalizálása folyamatosan, feloldatlanul ingadozik a képen kívüli tér és a képen belül nem látható tér jelensége között, s ez legalább annyira eredményezi a Dűne nyugtalanító hatását, mint a „háttértörténet” titok zatos gyilkossága. Ulrich Gábor a Dűne kép-hang viszonyát ahhoz a kompozícióhoz hasonlította, amely a 2010-es évek legnagyobb nemzetközi sikert aratott magyar filmjében, a Saul fiában (2015) tapasztalható. 29 Nemes Jeles László művének hangkezelésével – pontosabban kép és hang kapcsolatával – valóban markáns hasonlóságokat mutat a Dűne , hiszen mindkét alkotásban a képi dimenzió erősen leszűkített, míg a rend kívüli műgonddal megformált hangsáv teszi – szó szerint – teljesebbé a képet, nem megmutatva, de elképzelhetővé és érzékletessé téve, testközelbe hozva a borzalmakat.30 Ugyanakkor a különbségek is számottevőek: Nemes Jeles filmjé ben a látható felületet a kis mélységélességű fényképezés által homályban hagyott képrészletek tovább szűkítik, a Dűné ben nincs ehhez hasonló jellegzetesség; a Saul ▼ 26 Deák Zsuzsanna: Ulrich Gábor titkos jelet rejtett el a Dűne című filmben https://librarius.hu/2021/12/26/ulrich-gabor-titkos-jelet-rejtett-el-a-dune-cimu-filmben/ (Utolsó letöltés: 2022.03.19.) 27 Erre a különösen izgalmas kettősségre a filmről írt recenziómban is utaltam. Varga: Rettegés a fűben. 28 A filmhang élvonalbeli kutatója, Michel Chion megfogalmazása. Idézi Metz, Christian: Budapesti előadások. Filmspirál I. Budapest: Magyar Filmintézet, é. n. 43. 29 Nyomasztó álma ihlette Ulrich Gábor Dűne című filmjét. Baon.hu . https://www.baon.hu/kultura/helyi-kultura/nyomasztoalma-ihlette-ulrich-gabor-dune-cimu-filmjet-2628978/ (Utolsó letöltés: 2022.03.19.) 30 A Saul fia hangkezelésének alapos elemzését lásd Vincze Teréz: A lelkiismeret hangja. Hang és haptikus érzékelés a Saul fia című filmben. Metropolis 2015/2. 58–70.
