Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók
62 Közösség (MTK) felavatott tagja volt,38 sőt a százados a titkos társaság katonai sátrának vezetőjeként tevékenykedett.39 A Honszeretet Egyesület fedőszerve alatt, sejtszerű struktúrában működő Magyar Testvéri Közösség elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül – például a minisztériumokban és más fontos közületekben – fejtett ki politikai tevékenységet, mindamellett a népi mozgalomhoz is kapcsolódó folyóiratok (Magyar Élet, Tiszántúl ) finanszírozásában is részt vállaltak tagjai. A magyar független ségi hagyományhoz kapcsolódó, a magyarság szellemi, politikai és gazdasági megerősödését célul kitűző közösség a német megszállás után saját körlevélben exponálta magát az előnyösnek mondott megszállás mellett, egyúttal bejelentve a szervezet „téli álomba” merülését, vagyis működésének felfüggesztését. Az ellenük indított 1947-es per során fontos szerepet játszó körlevél dacára a tagok jelentékeny része mégis az ellenállást választotta, vagy legalábbis kapcsolódott valamelyik, az ellenállás előkészítésén dolgozó szervezethez. Az 1944 novemberének elején megalakult Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (MNFFB) vezetőségének java is MTK-tag volt, a bizottság később kivégzett négy vezetőségi tagja közül pedig vitéz Kiss János, Tartsay Vilmos és az elnök, vagyis Bajcsy-Zsilinszky Endre is fel volt avatva a közösségben. Jóllehet, a részben szlovák származású Bajcsy-Zsilinszky csupán megváltoztatott fogadalmi szöveggel tehette meg mindezt.40 Nem tudjuk, Mikó pontosan mikor kapcsolódott a honi náciellenes körök munkájához, de diszkréciót igénylő katonai ügyeket már a háború elejétől végzett. Az 1940-es erdélyi bevonuláskor mint Náray Antal vezérkari ezredes szállásmester futártisztje „igen kényes megbízatásokat bonyolított le” – írta édesapja a családi naplóba.41 Somogyi Miklós szakszervezeti vezető, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége későbbi elnökének emlékei szerint ekkor már neki is volt nexusa Mikóhoz. Egy másik tragikus sorsú katonatiszten, az 1950-ben kivégzett Révay Kálmánon keresztül kerültek kapcsolatba, mivel Révay – Somogyihoz hasonlóan – bejáratos volt az 1939-ben elhunyt Györffy István néprajzprofesszorhoz. Mikó és tiszttársai (Révay mellett Tartsay Vilmos például) állítólag egyeztettek is ekkoriban a munkásvezetővel a németellenes együttműködés esélyeiről a Szentendrei-szigeten működő Pokol Csárda csendes kertjében.42 Ahogyan romlott a hadi helyzet, úgy erősödött fel a németek iránt kritikus (egyébiránt a szovjetek iránt sem rajongó) tisztek hangja. Benkő Zoltán szerint a százados 1944 nyarán az egyik aláírója volt annak a beadványnak, mely a németbarát tisztek vezérkari eltávolítását kérte a kormányzótól,43 1944 szeptemberében 38 Sári: i. m. , 89. 120. 11–12. 39 Szekér Nóra: Titkos Társaság: a Magyar Testvéri Közösség története . Bp., Jaffa, 2017. 223. 40 Uo . 138., 228. Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Életút és utóélet. Bp., MTA BTK TTI, 2019. 463. 41 Közli: Sári: i. m. , 135. Az 1944 végén Sopronkőhidán raboskodó Náray németellenessége közismert volt. 42 Somogyi Miklós-interjú (1978, készítő: Bokor Péter): Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, TITInt 0302. 43 Benkő Zoltán: Mikó Zoltán és a Görgey-zászlóalj. In: Magyarország 1944. Fejezetek az ellenállás történetéből. Szerk. M. Kiss Sándor. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 287.
