Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók

62 Közösség (MTK) felavatott tagja volt,38 sőt a százados a titkos társaság katonai sátrának vezetőjeként tevékenykedett.39 A Honszeretet Egyesület fedőszerve alatt, sejtszerű struktúrában működő Magyar Testvéri Közösség elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül – pél­dául a minisztériumokban és más fontos közületekben – fejtett ki politikai tevé­kenységet, mindamellett a népi mozgalomhoz is kapcsolódó folyóiratok (Magyar Élet, Tiszántúl ) finanszírozásában is részt vállaltak tagjai. A magyar független ­ségi hagyományhoz kapcsolódó, a magyarság szellemi, politikai és gazdasági megerősödését célul kitűző közösség a német megszállás után saját körlevélben exponálta magát az előnyösnek mondott megszállás mellett, egyúttal bejelentve a szervezet „téli álomba” merülését, vagyis működésének felfüggesztését. Az ellenük indított 1947-es per során fontos szerepet játszó körlevél dacára a tagok jelentékeny része mégis az ellenállást választotta, vagy legalábbis kapcsolódott valamelyik, az ellenállás előkészítésén dolgozó szervezethez. Az 1944 novem­berének elején megalakult Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (MNFFB) vezetőségének java is MTK-tag volt, a bizottság később kivégzett négy vezetőségi tagja közül pedig vitéz Kiss János, Tartsay Vilmos és az elnök, vagyis Bajcsy-Zsilinszky Endre is fel volt avatva a közösségben. Jóllehet, a részben szlo­vák származású Bajcsy-Zsilinszky csupán megváltoztatott fogadalmi szöveggel tehette meg mindezt.40 Nem tudjuk, Mikó pontosan mikor kapcsolódott a honi náciellenes körök mun­kájához, de diszkréciót igénylő katonai ügyeket már a háború elejétől végzett. Az 1940-es erdélyi bevonuláskor mint Náray Antal vezérkari ezredes szállásmester futártisztje „igen kényes megbízatásokat bonyolított le” – írta édesapja a családi naplóba.41 Somogyi Miklós szakszervezeti vezető, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége későbbi elnökének emlékei szerint ekkor már neki is volt nexusa Mikóhoz. Egy másik tragikus sorsú katonatiszten, az 1950-ben kivégzett Révay Kálmánon keresztül kerültek kapcsolatba, mivel Révay – Somogyihoz hasonlóan – bejáratos volt az 1939-ben elhunyt Györffy István néprajzprofesszor­hoz. Mikó és tiszttársai (Révay mellett Tartsay Vilmos például) állítólag egyeztet­tek is ekkoriban a munkásvezetővel a németellenes együttműködés esélyeiről a Szentendrei-szigeten működő Pokol Csárda csendes kertjében.42 Ahogyan romlott a hadi helyzet, úgy erősödött fel a németek iránt kritikus (egyébiránt a szovjetek iránt sem rajongó) tisztek hangja. Benkő Zoltán szerint a százados 1944 nyarán az egyik aláírója volt annak a beadványnak, mely a német­barát tisztek vezérkari eltávolítását kérte a kormányzótól,43 1944 szeptemberében 38 Sári: i. m. , 89. 120. 11–12. 39 Szekér Nóra: Titkos Társaság: a Magyar Testvéri Közösség története . Bp., Jaffa, 2017. 223. 40 Uo . 138., 228. Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Életút és utóélet. Bp., MTA BTK TTI, 2019. 463. 41 Közli: Sári: i. m. , 135. Az 1944 végén Sopronkőhidán raboskodó Náray németellenessége közismert volt. 42 Somogyi Miklós-interjú (1978, készítő: Bokor Péter): Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, TITInt 0302. 43 Benkő Zoltán: Mikó Zoltán és a Görgey-zászlóalj. In: Magyarország 1944. Fejezetek az ellenállás történetéből. Szerk. M. Kiss Sándor. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 287.

Next

/
Oldalképek
Tartalom