Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Kovács Róbert: Élet a hajósi pincefaluban
154 idegen a szőlő. A térségben ez idő tájt kezdték el honosítani a kadarka szőlőt. A beköltöző svábok egy része bortermelő vidékről jött (sok telepes Pfalzból, Elzászból vagy Württembergből érkezett), és hozta magával a hagyományait, esetleg a fajtáit is. A svábok másik része, mely nem bortermelő tájról költözött Magyarországra, szintén belekezdett a szőlészkedésbe, amely akkortájt jól jövedelmező vállalkozásnak tűnt. A betelepülők új szőlőhegyeket alakítottak ki, szorgalmasan és céltudatosan telepítettek, hasonlóképpen művelték is földjeiket. A zárt tömbökben élő svábság racionális mentalitása, munkabírása és céltudatossága ahhoz vezetett, hogy néhány generáció múlva már vagyonos szőlőbirtokos, borkészítő családok éltek meg a szőlőből, borból. „Az elsőkre a halál várt, a következőkre a szükség, és csak a harmadik nemzedéknek jutott kenyér” – idézi a svábok mondását Kolozsi Ádám „Aki Magyarországra tér, arany élete lesz” című cikkében. A 19. századtól a szőlőtermesztés felfelé ívelő szakasza kezdődött, melyben fontos szerepe volt az elhomokosodás elleni harcnak, valamint a szőlő-és bortermelés minőségi javulásának. Az 1800-as évek elején a környező településeken is a szőlészkedés, borászkodás jelentette a fő megélhetést. Császártöltés és Nemesnádudvar területein, a homokkal borított löszháton is voltak szőlőültetvények. 1828-ban Császártöltésen a 181 adózó család közül csupán négy család nem rendelkezett szőlővel. A 0,5-2 pozsonyi mérő nagyságú szőlőterületek voltak a jellemzőek. Ugyancsak 1828-ban Nádudvaron a 279 adófizető család közül 168 család rendelkezett szőlővel, 43 családnak volt egy pozsonyi mérő nagyságú szőlője, 24 családnak ennél kevesebb, 111 családnak pedig nagyobb. A bortermés után járó dézsmát (szőlőtizedet) természetben, vagyis borban és pénzben lehetett beszolgáltatni. 5 akó borért 177 forintot kellett fizetni. Egy 1819. október 20-án keltezett dézsmajegyzék szerint 215 szőlőtulajdonos 766,30 forintot fizetett. A 19. század végén a filoxéra és a peronoszpóra hatalmas kárt okozott Hajósnak és környékének is. Megnevezés helységnév 1851 1877 1895 1935 hold hold kat. hold kat. hold Baja 2822 – 900 1866 Csanád – 389 – – Császártöltés 1500 – 1079 1311 Csátalja 149 – 596 1209 Csávoly 412 – 678 716 Felsőszentiván 240 – 2 8 Hajós 553 805 1070 1872 Nemesnádudvar 364 – 997 793 Rém – – 710 846 Sükösd 126 501 – – Szentistván 349 511 – – Vaskút 758 908 887 1241 1. táblázat: A szőlőültetvények megoszlása a térségben
