Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Turán István: "Itt, a hol a napról-napra hatalmas arányokban fejlődő szőlőkultura lefoglal minden talpalatnyi teret, a gazdasági élet sarokpontja és fundámentoma: a Szüret" (Kiskőrös szőlő- és borkultúrájának rövid története)
130 körül voltak, 1 hold pedig 10 hektoliter körül termett.34 A kiskőrösi és általában a szakértelemmel nem rendelkező kisbirtokosság legnagyobb „hibája” már ekkor jelentkezett, majd jellemző maradt az egész 20. század első felében, tudniillik megfelelő növényvédelem híján az esős ősz beálltával, félve a rothadástól, nem várták meg, hogy a szőlő beérjen magasabb cukorfokra, inkább leszedték sok esetben zölden. Ennek pedig mindig a bor minősége és értéke látta kárát. Az első világháborús vereség és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása teljesen új helyzetet teremtett a térségben. A korábbi évszázadok során kialakult politikai-gazdasági kapcsolatok egyszerre eltűntek, ez az állapot pedig a virágzó szőlőágazatot is magával rántotta. Hullámvölgyek A Horthy-korszakban a községi gazdasági élet zászlóshajója, fő bevételi forrása a békeidőkhöz hasonlóan továbbra is a szőlőművelés maradt, azonban az 1920-as évek második felére, különösen a világválság idejére, súlyos válságba jutott, amiben több tényező is közrejátszott. A legfontosabb és leglátványosabb változás a trianoni veszteségek és a Monarchia felbomlása voltak. 1920-at követően a megcsonkított ország jelentős méretű termőterülettel rendelkezett, szűkülő exportlehetőségekkel, évekig szinte csak a belső piacra korlátozva.35 1920-ban a helyi sajtó még arról cikkezett, hogy a bor az egyik legfontosabb exportcikk, a kiskőrösi homoki bor jó hírű. 5-10 holdas kisgazdák a szőlő alacsony ára mellett is 5 holdon bruttó 10-12 ezer koronát kereshettek, míg ugyanitt a gabona értéke mindössze 300-360 korona volt.36 Az új államhatárok közöt t néhány év múlva többlettermelés alakult ki, alacsony szőlő- és borárakkal. 1925-re már miniszteri rendelet szabályozta a telepítést, kötött talajra például tilos volt ültetvényt létesíteni, homokra is csak a helyi elöljáróságok engedélyével.37 A háború utáni években a telepítéseknek nem volt felügyeleti szerve, Kiskőrös környékén is ellenőrizetlenül telepítették a szőlővesszőket. Az egyre inkább égető problémára megoldásként a kormányzat az 1929. évi XVII. törvénycikkel létrehozta a szőlőterületek összeírására és a termelés koordinálásá ra a hegyköz ségeket. Kiskőrös Pest vármegye alsó hegyközségi tanácsához került, amely a legnagyobb volt ekkor az országban, 57 298 katasztrális hold szőlőterülettel, Kecskemét székhellyel.38 Az utolsó tényezőt maga az 1929– 33-as világválság jelentette. Mindenhol a világban a mezőgazdaság látta kárát, s nem volt ez másként Kiskőrös környékén 34 Borászati Lapok , 1907. 11. 03. 44. szám, 680. o. 35 Kiskőrös és Járása. A kiskőrösi járás hivatalos lapja, 1923. szept. 9. 2. o. 36 Kiskőrös és Járása, 1920. szept. 5. 1. o. 37 Kiskőrös és Járása, 1925. júl. 11. 3. o. 38 1929. évi XVII. törvénycikk, a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről. Link: http://1000ev.hu/ index.php?a=3¶m=7781, 2015. november 10. 14:38.
