Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Turán István: "Itt, a hol a napról-napra hatalmas arányokban fejlődő szőlőkultura lefoglal minden talpalatnyi teret, a gazdasági élet sarokpontja és fundámentoma: a Szüret" (Kiskőrös szőlő- és borkultúrájának rövid története)
125 Turán István „Itt, a hol a napról-napra hatalmas arányokban fejlődő szőlőkultu ra lefoglal minden talpalatnyi teret, a gazdasági élet sarokpontja és fundámentoma: a Szüret” 1 Kiskőrös szőlő- és borkultúrájának rövid története A szőlőművelés kialakulása A 18–19. században Kiskőrös lakosságának döntő többsége, mintegy 80%-a mezőgazdasággal foglalkozott, közülük is a legtöbben kisbirtokkal rendelkeztek. A jobbágyfelszabadítási folyamatban lezajlott földvásárlások során az egykori nagyméretű földesúri birtokok, legelők elaprózódtak. A mezőváros földjeinek minősége addig sem tette lehetővé a nagy gabonatáblák kialakulását, a fő kenyér gabona mindig is a rozs volt. Ellenben a földesúr számára értéktelen homokos, erdőirtásos területek alkalmasak voltak szőlő- és gyümölcstermesztésre.2 A kiskőrösi jobbágyok végrendeleteinek vizsgálata alapján m ár a 18. század vége felé a szőlő volt a leggyakrabban említett külső földterület. Ezekből az iratokból az is kitűnik, hogy az 1780-as években többen rendelkeztek jelentősebb méretű szőlőterülettel (vinica ) és a műveléshez szükséges felszereléssel. 3 A korábbi évtizedekben a terület földesurai, a Wattay család tagjai pomázi központjukból szállíttattak bort Kiskőrösre. A szőlő bizonyos mértékig a jobbágy tulajdonának számított, mivel telepítésével az eredetileg haszontalan, terméketlen földet saját erejével és saját költségén változtatta értékes termőterületté, ez pedig egyre inkább a földesúrnak is érdekévé vált, így több önállóságot biztosított ennek a tevékenységnek a folytatására. Az 1791-es év fontos pont Kiskőrös lakóinak életében. Ebben az évben 170 „négykapás” (1 magyar hold, ami 1200 négyszögölt jelent) szőlő telepítését engedélyezte az úriszék, így a jobbágyok egy része „hivatalosan” is szőlőbirtokossá válhatott. Az elöljáróság tagjait ezt követően folyamatosan arra biztatták, hogy az 1 Az idézet az első nagy szőlőkonjunktúra idejéből, 1911-ből származik. Forrás: Kiskőrös és Járása, 1911. szeptember 28. 1. o. 2 Tepliczky János: Kis-Kőrös mezőváros leírása, Bagó Márton és fiai, Budapest, 1880, (továbbiakban: Tepliczky,i. m.) 48. o. 3 Dedinszky Gyula: Kiskőrösi jobbágyok végrendeletei az 1782—1811. évekből. Kézirat, Békéscsaba, 1974.
