Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 7-8. szám - Gyenesei József: Bor- és szőlőkereskedelem a Horthy-korszakban, Kecskemét térségében

65

részvénytársasági formában működő szövetkezet alaptőkéje 1925-ben már elérte a 70 millió koronát. A társulat Damjanich utcai, kisnyíri és lakiteleki telephelyén mintegy 17 000 hektoliternyi tárolási kapacitással rendelkezett, amely az óborok elhelyezése szempontjából bírt nagy jelentőséggel. A kecskeméti szőlőtermelés helyzetét bemutató korabeli szakmunka hangsúlyozta, hogy a szövetkezet működése során a kecskeméti borokat nemcsak belföldön, hanem egész Európában ismertté tette, sőt a tengerentúli államokkal is összeköttetéseket létesített.

26 A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete szintén elérendő célként szerepeltette a szőlő- és gyümölcstermelés versenyképességének fokozását, a termékek előnyös értékesítésének előmozdítását. Az 1918-ban alakult egyesület tagjainak száma a kezdeti hatszázról 1924-re már 3411 főre emelkedett.27

Kecskeméten már 1908-ban mozgalom indult egy állami támogatással létrejövő borközraktár felállítására, amelynek megvalósulását az első világháború végül elodázta. A termelők 1920-ban a máriavárosi állomás mellett terveztek felállítani egy 15 000 hektoliteres cementhordót, de ez a törekvés sem járt sikerrel.28

E nagy fontosságú kérdést a húszas évek végén a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete tűzte újra napirendre.29

1928 őszén egy nyolcvan tagú küldöttség adta át a földművelésügyi miniszternek azt a memorandumot, amelyben a kecskeméti és környéki szőlőkultúra megmentése érdekében egy borközraktár felállítását szorgalmazták.

30 A Kecskemétvidéki Bortermelők Pinceszövetkezete 1929. július 14-én alakult meg Kecskemét, Soltvadkert, Ókécske, Kiskunmajsa, Szank, Lajosmizse Prónayfalva, Izsák, Páhi, Csongrád, Kiskunfélegyháza és Kerekegyháza szőlősgazdáinak összefogásával.31

A

nagy reményekkel induló vállalkozás a pezsgőgyártás kecskeméti meghonosításával igyekezett a bor jobb értékesítését elmozdítani.

32 A várva várt sikerek helyett azonban az 1931-es hírlapi tudósítások már a szövetkezet csődjéről, valamint felderítés alatt álló gazdasági bűncselekményekről szóltak.

33

A szőlő- és borkereskedelem kérdése a törvényhatósági bizottság előtt

Kecskeméten a szőlő- és borértékesítés helyzete – mint láttuk – fontos gazdasági-társadalmi kérdésként jelentkezett, így annak alakulása időről időre 26 Bende László: A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskemét, 1929. 92–93.

27 Uo. 94–95.

28 „A szőlősgazdák 15 ezer hektoliter cementhordót építenek.” KK, 1920. április 9. 3.

29 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) IV. 1903. a. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. 1903. a.). 364/1928. 30 „80 tagú küldöttség megy Mayer miniszterhez a borközraktár ügyében.” KK, 1928. szeptember 18. 1.

31 „Megalakult az államilag támogatott borközraktár Kecskemét és vidéke részére.” Borászati Lapok, 1929. július 27. 298.

32 „Készül a kecskeméti pezsgő.” KK, 1930. május 9. 2.

33 „Folyik a borközraktár likvidálása.” KK, 1931. július 12. 2.; „Négyszáz oldalas rendőrségi jelentés készült a Borközraktár ügyeiben lefoglalt bűnügyi nyomozásról.” KK, 1931. szeptember 11. 1.