Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 1. szám - Acsai Roland: A múlttaurusz (dráma)
7 F: Tudod, én régen ezt a játékot nagyon titokzatosnak éreztem, mert a közepe hasonlított a szobámhoz. Meséltem már róla, hogy furcsa gyerekszobám volt? Egy lyuk volt a közepén. R: Egy lyuk?! F: Szerencsére volt rajta tető. Meg egy szőnyeg is takarta. A szüleim azt mondták, pince. De soha nem jártunk lent, és soha nem használtuk semmire. Ez még titokzatosabbá tette, még ijesztőbbé. Néha titokzatos hangokat is hallottam lentről. Motoszkálásokat. A képzeletemben az az ajtó egy másik világra nyílt, és mindig kikerültem, sosem léptem a fedelére, nehogy beleessek. Szóval ez a játék egészen megbabonázott. R: Nekem adod? F: Hogy neked adom-e? Persze, tessék! (visszatérünk a jelenbe) F: Órákat elszórakozik vele. Nekem az az érzésem, hogy egy kicsit többet lát bele, mint ami valójában. Ahogy én is régen. N: Talán az tetszik neki, hogy a tiéd volt gyerekkorodban. F: Az valószínűleg kölcsönöz számára némi többletvonzerőt. Addig, amíg nem kamaszodik. Utána már ellentétes hatása lesz ennek. Közhely, de tényleg olyan gyorsan megnőnek. N: Mi is gyorsan felnőttünk. Az előbb még gyerekek voltunk, most meg... Nekünk van gyerekünk. F: Réka! Réka! Hol ez a lány? N: Réka! Gyere elő, szívem! F: Biztos elbújt. Olyan helyekre el tud bújni a lakásban, hogy az ember alig találja meg. Emlékszel, a múltkor is meddig kerestük! N: Van hozzá érzéke. F: (keresni kezdik, szaladoznak ide-oda) Nincs a fürdőben! N: Megnézem a hálót! Ott sincs! F: A dolgozószobában... Nincs itt! N: (egyre kétségbeesettebben) A nappali ajtaja mögött? F: Talán kiment a lépcsőházba... Pedig nem örülök neki. N: Résnyire nyitva a bejárati ajtó. Itt a labirintusjátéka! Lehet, hogy elejtette. (a nő felveszi a földről a golyóvezető játékot, a férfi megnézi) F: Megrepedt az üvege. Olyan pókhálós lett, hogy alig látni át rajta. És egy helyen ki is lyukadt. (sajnálkozva megforgatja, koppanás hallatszik) Hopp, kiesett belőle a golyó! (el akarja kapni) N: Most meg mit csinálsz? F: Csak meg akarom találni a golyót. N: Minek?! A játék már úgyis használhatatlan. F: Begurult az ajtó alá. (teljesen kitárja az ajtót) Hát ez meg?! Mi történik itt?! N: Mi az? F: Ez valami trükk?! Valaki szórakozik velünk?! Valaki egy tükröt tett ide, ami a mi előszobánkat tükrözi! N: Ha tükör lenne, mi is látszódnánk benne. Hacsak nem lettünk láthatatlanok. Amit kétlek, mert én látlak téged. Te is látsz engem?