Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Csehy Zoltán: Indázó futamok magyar csákányra (Kastélynapló 2.)
73 Az egyik legismertebb csákánykészítőnek a pozsonyi Franz Schöllnast számított. A csákány hangszer is: a fokosszerű csákányt befúvórésekkel és hanglyukakkal látták el, vagy a sétabottá „nemesített” csákány egy része beépített furulyaként is szolgált. „Variationen für den ungarischen Csákány mit Begleitung des ganzen Orchesters gesetzt, und gespielt, von dem hier anwesenden Tonkünstler Herr Anton Heberle.” Heberle kora egyik legnagyobb fuvolaművésze volt, jeles zeneszerzőnek számított. Scala für den Ungarischen Csakan című munkája úttörő a hangszer rövid történetében (1800 és 1850 között volt divatban az Osztrák– Magyar Monarchia területén). 1808-ban írt szonátája egy csákányszólóval indul. Két csákányra és két fuvolára is komponált remekművet. A csákány nevű hangszer karrierjéről Marianne Betz önálló monográfiát írt. * * * Szelepcsényi Nemesgombán 1666-ban főúri posztómanufaktúrát alapított, alighanem a legelsőt Magyarországon. A gombai posztó a hollandiaival vetekedett. Nemesebb juhfajok, festőnövény-ültetvények lepték el a tájat. * * * Fél. Jeszenák-kastély. Az 1736-ban épült barokkból Jeszenák János ízlése szerint klasszicistává szervesült kastély U alakzatban áll, tümpanonos tető áloszlopokon, küklopsz-szemmel, ión oszlopokon és oszloppárokon nyugvó erkély, háromtengelyes főhomlokzat, előtte nagy terasz, remek angolpark, csupa virág minden. Volt gyerekotthon, fiúnevelő intézet (1992-ben 55 fiút 40 felnőtt nevelt és szolgált ki). „A gyilkosság az bűn. De a lopás? Hiszen mindenki lop” – nyilatkozta a 15 éves Robert Mészáros, az egyik vásott kölyök Kamoncza Mártának 1992-ben. Lett belőle art-deco és álbarokk szálloda, királyi apartman, hercegnői (és macska?) nevekről (Hermina, Lujza, Klementina stb.) elnevezett szobák, a 25 hektárnyi parkból maradt 19. A pihe-puha bársonyluxus még a kis férfiúi önbizalomból is nagyot csinál, a boldogító pénz nem érzékeli az esztétikai zűrzavart, az a természete, hogy forogjon bár szédítően, a gyomrot azért fel ne forgassa. A mű-Klimt, mű-Ingres, mű-Caravaggio, mű-Lempicka és az igazi (?) Zolo Palugyay csak egymást erősítik. Georg Stegmüller, pozsonyi patikus, azaz írói nevén Gottfried von Rotenstein, 1782-es úti naplójában külön kiemelte a kastély pazar képgyűjteményét. * * * A kismagyari kastély gyerekkoromban sárga-zöld-vörös színekben pompázott, maga volt a megtestesült ősz, ilyen, ha színpompásan őszül meg egy épület. Kellemes parkjában gingkoleveleket gyűjtöttünk (akkor ez meglehetősen ritka fafajtának számított), majd ezt a csapatnevet adtuk magunknak, amikor kijutottunk a járási biológiaversenyre, ahol csak azért lettünk másodikok, mert a növénymeghatározó feladatnál a többiek nem engedték, hogy beírjam azt a szót, hogy lóhere, mert ezt a szerintük obszcén nevet csak az illésházi parasztok mondják (azaz konkrétan én), az úriember az ilyet lucernának nevezi. A kastély háromtengelyes sarokrizalitos homlokzatú volt akkor is, két emlékezetes
