Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Orosz István: Emlékek apámról VI.
127 számon tartott osztályba járt (az „A”-ba), amelyikből Mátyás Jancsit eltávolították. Leírta, az Öcsinek, később: Lacinak szólított tanár úr mellett még öt László volt az osztályban, s elárulta azt is, kik voltak a Mátyás Jancsi kizáratását kezdeményező, ám azóta „visz szafordult” osztálytársak, továbbá összeállította emlékezetből az osztálynévsort: Bagó Bertalan, Dr. S. Bakos József, Balogh Béla, Bayer Tibor, Bábiczky János, Betyár Ferenc, Békefi Jenő, Boros Sándor, Bukovszki Antal, Dr. Farkas Gyula, Dr. Fejes Miklós, Dr. Felek Béla, Főző Gábor, Gál Gyula, Dr. Grezsa Ferenc, Harsányi Antal, Horpácsi Tibor, Józsa József (Fábián), Kalmár Ferenc, Kardos Gyula, Kasza Sándor, Katona Jenő, (Francia) Kiss Lajos, B. Kiss Mihály, Dr. Kisjuhász Zoltán, Kis Rabata Pál, Kovács János, Dr. Kökény János, Laczkó István, Lukács Gyula, Madari József Zoltán, Magony Géza, Major Iván, Markó Antal, Matusovits Péter, Mátyás János, Miklós Ferenc, Dr. Molnár Miklós, Nagy István, Nagy János, Papp Kálmán, Pál Gyula, Radnóti Gusztáv, Romlaky József, Sándor József, Sándor Miklós, Dr. Schippert László (Ernő), Siklós Gábor, Sófalvi Tibor, Somogyi Sándor, Suki Béla, Szabó Balázs, Szabó Emil, Szabó László, Szabó Zoltán, Tasi László, Tálas Áron, Dr. Varga Ernő, Varga István, Vágó Iván, Dr. Virág István, Wolf György, Wolf Tibor, Zsigmond László, Dr. Zsigó László, Elek Péter, Dr. Horváth Iván (Bendegúz), Dr. Kézsmárki Béla. 2019 áprilisában a diákok közül 14-en voltak életben, 49-en meghaltak, ötükről nem tudott Virág István doktor úr. Levele végén felidézte apám utolsó latinóráját: „Fiúk, művelt ember évente egyszer elolvassa Horatiust, ez szellemi torna. Mire én benyögtem: kintorna . A reakció: édes barátom, ezt éppen tőled nem vártam. Ennyit a Lászlókról, László napjára.” A szakérettségis tanítványairól (leszámítva a Fazekas Lajos filmjében feltűnő tablót) sokkal kevesebbet tudok, egy véletlenül kezembe akadó könyvből derül csak ki, hogy történelmet is tanított nekik. A könyv egyébként elég pikáns (Egy kirúgott hírszerző emlék iratai), a szerző nemkülönben, Kanyó András ugyanis tényleg igazi kémként folytatta pályafutását, hogy aztán lebukása után mint Kádár János kedvenc újságírója csináljon karriert. Megtudom a könyvből, ami azért jellemző adalék a kor panorámájához, hogy a diákok szabadidejükben tsz-agitációs feladattal járták a város környéki falvakat, tanyákat. Mondom, mi viszonylag nyugodtan éltünk, a tágabb családot azonban nem kímélte az önkény. Pista bácsiékat kitelepítették a fővárosból, Panniék elmenekültek Csépáról a kuláküldözés elől, egyelőre Lakitelekre. Dezsőt Ernő nem merte befogadni, emiatt ma is lappang az ellentét a két család közt. Duckó még ’47-ben férjhez ment Domján Jóskához (már ’43-ban menyasszonya volt); azt várták előbb, hogy visszakapják a földet, persze hiába. Jóska németet, majd oroszt tanított Csépán, Duckó is elkezdett tanítani, levelezve elvégezte a képzőt; később Szelevényre helyezték őket, négy gyerekük született; nehezen éltek. Pista bácsi nagyanyám öccse, Panni néni nagyanyám húga volt, Dezső az ő férje. Duckó apám unokatestvére, az ostrom alatt meghalt Bözsi néni és Kováts Ernő lánya. A négy gyermek közül a legkisebb, Domján Márti haláláról épp most érkezik a hír, miközben ezt a fogalmazást írom. Megnézem a tavaly küldött családi fotót, két gyereket és négy unokát számolok rajta. Éva apja cukorrépa-átvevőként próbált némi pénzhez jutni, Olgit mi is támogattuk, mert képeitől, ékszereitől, amelyekből pénzhez juthatott volna, nem akart megválni. Olgi anyai nagyapám húga volt, gyermeke nem lévén, anyámról lányaként gondoskodott. Férje, Ottovay Károly már nem élt. Nagypolgári stílű lakásban lakott a város közepén, a Kass Szálló (akkor Hungáriának hívták) mellett. A drága bútorokra, a nagy könyvtárra, a festményekre és szobrokra én is emlékszem, annyi volt, hogy miután meghalt, minden rokonnak jutott valami, néhány festmény (egy hatalmas Olgyai-tájkép és egy impresszionista nőportré) hozzánk került. Oly hirtelen ment el (a hetvenes évek közepén), hogy végrendelkezni is elfelejtett, így a lakás az államé lett.
