Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Füzi László: Kánon, újraértelmezett múlt és történetiség
104 híján) az első kiadást követik, az életműsorozatot, illetve a Püski-féle kiadásban szereplő, Németh Ágnes által javított szerzői kéziratok alapján történt kiadást alapul vevő digitális szövegváltozattal egybevetve.”11 (A digitális változat: CD-ROM, Arcanum Adatbázis – Osiris Kiadó, Németh László összes műve.) Ez az egy mondat önmagában is jelzi, hogy akár egy-egy írás közreadásakor hányféle változatra, s milyen bonyolult összefüggésekre kell tekintettel lenni, kezdve azzal, hogy 1945 előtti, vagy 1945 utáni írásról van szó, merthogy 1945 előtt a nyomda ronthatott a megjelenő szövegeken, 1945 után viszont a cenzúra is nyomokat hagyhatott és hagyott is azokon, ha nem őrződött meg az írások kézirata, akkor végérvényesen. A kiadások során az ultima manus (utolsó kéz) elvének követése így aligha követhető. Az eddig említett gyakorlati kérdések megválaszolása és az egyes szövegek gondozása után következhetne a felépítményen való tűnődés, az egyes tömbök létrehozása, s az életmű időbeliségen alapuló gondolati rendszerének az egyes írások segítségével történő megteremtése, az ezekkel kapcsolatos kérdések feltevésére és azok megválaszolására itt kísérletet sem teszek. 3. Mostani írásom keretei között nem tekinthetem át a Németh László-i életművel foglalkozó írásokat. Sem azokat, amelyek a kialakuló életmű egyes darabjait fogadták, elemezték, vagy éppen támadták, sem a Németh halála után kibontakozó, jelentős gondolkodói-tudományos eredményeket hozó irodalom egyes darabjait. Itt és most az utóbbi tíz év eredményeivel sem szeretnék foglalkozni, gondolatmenetem más irányt követ. Ezért az utóbbi évtizedek valóban hatalmas és nehezen áttekinthető irodalmából három szerző munkáit emelem ki, igaz, az adott összefüggések között azokról is csak érintőlegesen írhatok. Sándor Iván esszéíróként közelített Németh Lászlóhoz, a helyzet tisztázásának szándékával. A nyolcvanas években írott két könyve12 az adott időszak helyzettudata felől vizsgálta Németh gondolkodását, s annak aktualizálható elemeit, ne felejtsük, az erőteljes társadalmi változások felé vezető éveket éltük akkor. A Németh László Társaság elnökeként kezdeményezője volt A századvég szellemi körképe című tanácskozásnak és a tanácskozáson elhangzott előadásokat magába foglaló tanulmánykötetnek.13 A vállalkozás egésze mögött ott húzódott a Németh László-i indíttatás. Az életművel foglalkozó szaktudományos kutatás alapjait Grezsa Ferenc teremtette meg tanulmányaival, dokumentumközléseivel, számos kötet szerkesztésével, különösképpen pedig három korszak-monográfiájával, ezek Németh vásárhelyi korszakát, a háborús időszakot, majd a 11 Ekler Andrea: „A világ mindenfelé nyílt, s szerencsét próbálni jó és szabad”, In: Németh László: A mítosz emlőin, ih.: 371. 12 Németh László üdvtana tanulmányainak, drámáinak, önvallomásainak tükrében , Gondolat Kiadó, 1981; A Németh László-pör, Magvető Kiadó, 1986. 13 A századvég szellemi körképe , szerkesztette: Sándor Iván, Géczi János, Poszler György, Staar Gyula, Vekerdi László; Jelenkor Kiadó, 1995.
