Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Monostori Imre: Németh László „szerelmes földrajza”
86 rájában) utal a hazatérő fogoly a nagybányai emléktárgyakra, aztán A botanikus révbe ér címűben szintén említődik a nagybányai miliő, majd első fontos regényé ben, az Emberi színjáték ban is szó esik a városról. Az esszék közül az 1935-ben írt San Remó-i napló tartalmaz ide vonatkozó konkrét emlékeket, és az Utolsó kísérlet regényciklusban szintén ott vannak a szülővárosra utaló motívumok. Miként az Égető Eszterben is. Az Irgalom című nagyregényben Verespatak néven él tovább Nagybánya és az édesapa emléke. A Mezőföld, a választott szülőhaza még erőteljesebben ott van a Németh László-i életműben. Ennek a szoros kapcsolatnak a feldolgozásáról több tanulmányt ismerünk.2 Bakonyi István azt emeli ki, hogy ez a táj „ott van a legfon tosabb Németh László-művek világában. [...] A gyökerek mindig ide vezetnek vissza, Mezőszilasra, a Mezőföldre és a későbbi jelentős műveknek a csíráit és korai megvalósulásait ott látjuk a korai novellákban, ott látjuk aztán később valamilyen módon minden nagy műben is.” Bakonyi a Horváthné meghal című Nyugat-pályadíjas novellát tartja a téma gyökérzetének, amelyből később kinőt tek az ismert nagy művekben föllelhető utalások és azonosítások. Ez a novella már a „görögös eszmény” megnyilvánulása: a családi háborúskodás és szándékos kártevés megrontja az embert és a környezetét is. Egy másik fontos jellegzetesség a sajátosan magyar elemek és az egyetemes emberi vonások folyamatos és állandó egysége, mintegy az életmű minőségének garanciája. Varga Emőke nemcsak kutatója volt a témának, de hosszú ideig mezőszilasi lakos is, azaz közvetlen élmények alapján értesülhet tőle az olvasó. Természetesen a szerző komoly kutatómunkát végzett: föltárta a nagy Németh család, a „búr család” eredettörténetét, pontosan rögzítve a családfát is. Középpontjában a családot pántként összetartó, hat testvért s tőlük huszonhat unokatestvért éltető parasztasszonnyal, aki a cselédsorból a falu első gazdasszonyává vált. Ő a főszereplője a pályadíjnyertes novellának, de a Bodnárné című korai drámájának is, és felbukkan a Kocsik szeptemberben , a Gyász és az Irgalom lapjain is. A nagy család férfi tagjai is beszédes módon reprezentálják a történelmi-társadalmi mozgásokat. A nyakas kálvinista gyökereket, a dolgos és nehéz paraszti polgárosodás folyamatait. Innen kerülnek ki a későbbi Németh-művek ismert nagy alakjai: Takaró Sanyi az Iszony ból, ugyaninnen felesége, Kárász Nelli, s tovább a rokonság. Sőt, az író – Imre szerepében – magát is belerajzolta a regénybe. Varga Emőke páratlan alapossággal veszi szemügyre a Németh-művek világát, s nagy anyagismerettel a nem éppen egyszerű szerepeket s szereplőket – még az epizódszereplőket is – a valóságos, igen kiterjedt Németh família szerkezetében, kapcsolatrendszerében. Összegzésként megállapítja, hogy „6 regény-kisregény, 7 novella, 4 vers, 2 dráma, 4 életrajzi írás, másrészt több mint félszáz irodalomba emelt életút a szilasbalhási kötődés eredménye – mennyiségileg. A művek jórészt a pálya első szakaszában íródtak, de az Irgalom s a visszatekintések az életút leg végéig verik a hidat.” 2 Bakonyi István: A Mezőföld és Németh László kapcsolata . In: Az író rejtettebb birtokán. 162–166. Varga Emőke: Németh László és Mezőszilas. A Németh László-művek szilasi modelljei. = Árgus , 1992. 3. sz. 76–81. Uő: A mezőföldi táj Németh László műveiben (Látvány-elemek és lélekrajz). In: Szárszó Budapesten. Előadások Németh László életművéről. 1999. szeptember 25-én. Bp., Püski – Szárszói Baráti Kör, 2000. 51–55.
