Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Papp István: Államvédelmi jelentések Németh László és Veres Péter 1949-es találkozásairól
71 csak föláll, s már jelent valamit. A parasztság: magát látja benne; a munkásság: a marxistát; az értelmiség a magyar észjárást, a nemzeti géniuszt.”14 Hangzatos és túlzó szavak, amelyeket Veres Péter politikusi teljesítménye nem igazolt vissza. A Németh László által vizionált és kitűzött szerepnek nem felelt meg a Nemzeti Parasztpárt vezére, ám ez kettejük személyes jó viszonyát, barátságát, kölcsönös megbecsülését nem érintette. A legnehezebb időkben is találkoztak egymással, s erről a kapcsolatról árulkodnak az államvédelem emberei által adott jelentések is. A három jelentés inkább Veres Péter helyzetérté kelését, felfogását, vélemé nyét tükrözi, de főként a második, hosszabb szövegből kiderül Németh László rezignáltsága és csalódottsága is. Szintén kiviláglik, hogy az államvédelem bejáratott, rutinos megfigyelővel rendelkezett Németh közvetlen környezetében, aki különösebb nehézség nélkül, feltűnésmentesen tarthatta figyelemmel az írót és látogatóit. Vajon ki lehetett ő? – tehetjük fel a jogos kérdést. Az első két jelentés szerzőjét a 22/18/1-es, a harmadikét pedig 16/8/11-es számkóddal jelölték az ÁVH operatív tisztjei. 1950 előtt ez számított a bevetett gyakorlatnak, az Államvédelmi Hatóság Belügyminisztériumból való kiválása idején tértek át az ügynökök fedőnévvel való foglalkoztatására. Ekkor a korábbi számot viselő hálózati személyek is fedőnevet kaptak, nem csupán az újonnan beszervezettek. Az 1956 előtti operatív nyilvántartás, amelynek segítségével azonosíthatnánk a számokkal takart személyeket, nem maradt meg, így az esetek elsöprő többségében homályban maradnak az illetők. Viszont jelen esetben mégis szerencsénk van, mivel olyan utalásokat találunk, amelynek segítségével megállapítható, hogy ki rejtőzhet az egyik kód mögött. A 22/18/1-es számot viselő ügynök jelen volt Németh László lakásán, amikor meglátogatta őt Veres Péter. Ezt onnan tudjuk, hogy a jelentést követő megjegyzésében az operatív tiszt az alábbiakat rótta fel a papírra: „Emberünk a beszélgetést nyitott ajtón keresztül hallotta, anélkül, hogy a beszélgetésbe bevonták volna.” Vagyis a szó szoros értelmében véve hallgatózott, szinte képszerűen adja vissza azokat a negatív jegyeket, amelyeket az ügynöki lét kapcsán meg szoktunk fogalmazni. A jelentés írója abszolút visszaélt házigazdája és vendége bizalmával, hiszen a beszélgetés nem hármasban folyt, így az ügynök nem egyszerűen részese volt, mint oly sok esetben, hanem külön erőfeszítést tett, hogy megtudja a beszélgetők egymásnak szánt közléseit. Ezt nyilvánvalóan csak olyan ember tehette meg, aki maga is ott lakott, ahol Németh László, feltűnés nélkül, akadálytalanul mozoghatott a lakásban, látszólag nem figyelve a többiekre. A 16/8/11-es kóddal jelölt személy tulajdonképpen Kristó Nagy Istvánról jelentett, feltehetően a tőle szerzett értesüléseket továbbította. Az ő személyét nem tudjuk azonosítani, mivel nincsenek rá vonatkoztatható utalások. A jelentéséből kiderül, hogy az adott pillanatban Kristó Nagy, Németh és Veres volt jelen az ominózus beszélgetés alkalmával. Még azt is megtudjuk Németh Lászlóról, hogy „Kristó Nagy Istvánnál lakik.” 14 Németh László: Levélfogalmazvány Veres Péternek. In: Monostori Imre (vál., szerk.): In memoriam Németh László. A minőség forradalmára. Nap Kiadó, Bp., 2002. 178.
