Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók
60 hoztak el ide.” Hamarosan Szabóék az NKVD bugyraiban találták magukat. „Az első kihallgatásom elég komor hangulatú volt, nem mondhattam mást Mikó Zoltánról, mint amit tudtam. A kihallgató tiszt mindenképpen olyat szeretett volna tőlem megtudni, ami Mikót kompromittálja, vagyis elmarasztalja. Ez a kérdés újra és újra makacsul visszahullt rám. Ismerjem be, hogy Mikó kémeket nevelt, s ellenállókat akart szervezni a szovjet hadsereg ellen. Én nem tudtam ilyet mondani. (...) Aztán múltak a napok. Megbetegedtem, belázasodtam, és a lázam nem csökkent. Inkább nőtt. Alig volt jártányi erőm. Nem tudtam enni, s így betegen pakoltak fel a többiekkel együtt egy éjjel egy zárt teherautóra. Meg sem álltak velünk Kunszentmiklósig”, ahol egy pincében helyezték el a foglyokat. Szabót hat héttel letartóztatásuk után visszaszállították Budapestre, ahol még egy darabig az Andrássy út 60. „vendégszeretetét” is élvezhette. „Kovács Imre, mint képviselő, be akart jönni hozzám, de nem engedték be. Hiába kelt bírókra a rendőrökkel a kapu alatt. Tamási meg levelet írt a rendőrkapitánynak, de ő sem tudta, hol vagyok” – emlékezett a Nemzeti Parasztpárt első elnöke,27 aki végül 1945. április 5-én, ötvenkettedik születésnapján szabadult. Asztalost és társait mindeközben a szovjet hatóságok Kunszentmiklósról Balatonalmádiba hurcolták át. „Asztalos bizonytalan lehetett és maradhatott abban: antifasiszta, németellenes volt-e Mikó, vagy a szovjet hadsereg ellen akart partizánokat szervezni, kémeket nevelni (...). Az író a hadak útján az első tanúskodás ebben az ügyben” – fogalma zott Márkus Béla.28 Ezzel a bizonytalansággal magyarázhatjuk Mikó helyettesé nek kritikus véleményét erdélyi földijével, vagyis az eszerint orosz fogva tartói által kisebb kedvezményekkel megkorrumpált Asztalossal kapcsolatban.29 Tény, Asztalos igen vonalas 1946-os visszaemlékezése szerint Szabó Pál szervezte meg a Bimbó úti találkozót, méghozzá a Kommunista Párt utasítására.30 Erről azon ban sem Szabó, sem más nem adott hírt utóbb. Ki volt valójában Mikó Zoltán? Mikó Zoltán 1910-ben született Balassagyarmaton egy nyolcgyermekes gimnáziumi tanár családjában. Érdeklődő, de meglehetősen szertelen ifjú volt, aki inkább a sportban, mintsem a tanulásban jeleskedett. Végül a katonai pályán próbált szerencsét. A Ludovika Akadémián 1934-ben avatták hadnaggyá, ezután csapatszolgálatot teljesített, majd 1939 és 1942 között elvégezte a Hadiakadémiát is. 1943-ban a Légierő Parancsnokságán szolgált, májustól pedig a Vezérkarban kapott beosztást. Ekkor nem sokon múlott, hogy légi szerencsétlenségben elhunyt bátyja, Mikó Árpád légügyi főellenőr sorsára jusson.31 Kecskemét felett ugyanis kigyulladt a gépe, s ő maga is súlyos égési sérüléseket szenvedett. Gyógyulása után, 1943 októberétől a Honvédelmi Minisztérium 37. (légügyi) osztályára került. Mikó a német megszállás után, sőt a nyilas uralom alatt is szol-27 Az idézetek forrása: Szabó: Minden kör bezárul i. m. 28 Márkus Béla: „Ki beszél győzelemről? Túlélni – ez minden” . Hitel, 2015/4. 64. 29 Bondor: i. m ., 118–137. 30 Idézi: Sári: i. m. , 145. 31 Meghalt a szombathelyi repülő-katasztrófa második áldozata is . Uj Nemzedék. 1933. jún. 22. 6.
