Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók
56 Bartha Ákos Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók 1 Budapest 1944/45-ös ostroma idején a regnáló nyilas hatalom újabb és újabb rendeletekkel kötelezte katonai vagy egyéb kisegítő (például sáncásási) szolgálatokra a főváros lakosságát.2 Legnehezebb helyzetben a zsidónak minő sítettek voltak, ám november közepétől már a csapataikat elhagyó, civilként elrejtőző katonaszökevény tömegeket is folyamatos életveszély fenyegette. Őket no vember 17-től az illetékes hatóságok legálisan „koncolhatták fel”,3 december 9-én pedig bevezették a rögtönítélő bíráskodást az ellenállás, lázítás, szabotázs, jogtalan fegyverbirtoklás és „más hasonló bűncselekmények” megtorlására.4 Húsbavágóan fontos volt tehát a megfelelő papír, amivel az üldözöttek legalizálhatták magukat. A különböző fegyveres alakulatok vagy hatóságok pecsétjével ellátott, hadiüzemi, esetleg semleges követségek által kiállított iratoknak valóságos feketepiaca volt, jóllehet sokan önzetlenül is segítettek a bajba jutottakon. A hamis irattal történő bujdosásnál biztonságosabb megoldás volt a formális berukkolás valamely „dekkoló”, vagy esetleg az ellenállásba bevont csapathoz. Ez általában egy kisegítő honvéd karhatalmi (KISKA) alakulatot jelentett. Életmentő lehetett egy nyílt parancs is, mely birtokosának szabad mozgást vagy éppen helyben maradást biztosított a főváros tervbe vett kiürítésének idején, anélkül, hogy (valójában nem létező) küldetését részleteznie kellett volna igazoltatóinak. Ezekkel a fortélyokkal előbb-utóbb a népi írók többségének is meg kellett ismerkednie, legalábbis azoknak, akik a fővárosban vészelték át az ostromot. A magyar ellenállás sajátosságaiból fakadt, hogy őket egy magyar vezérkari tiszt legalizálta december közepén. Népi fogadás a Rózsadombon „Mikó százados, a különleges katonai csoport parancsnoka, nagyon szereti az irodalmat, kiváltképpen a népi írókat, és hajlandó olyan igazolvánnyal ellátni őket, hogy az ő beosztása alá tartozzanak, így szüksége van rájuk Budapesten, 1 A kutatást a PD 124292 azonosítószámú NKFIH pályázat támogatása tette lehetővé. 2 Ungváry Krisztián: Budapest ostroma . Bp., Corvina, 2005. 221–223. 3 Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon. 1944. október 16. – 1945. április 4 . Bp., Kossuth, 1974. 165–166. 4 Függetlenség – Esti Ujság, 1944. dec. 11. 3.
