Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Hadik András: Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről
120 oda vezetett, hogy újabb pályázatot írtak ki, s ekkor már a mester győzött. A Hold utcai épület szimbolikája egyedi: pirogránit kaptárok felé mászó méhek, a mázas cserepek feletti, szinte absztrakt sárkányfigurák, és a nagyszentmiklósi kincs egyes elemei, az azóta már elbontott pénztárcsarnok lefedése és az azóta elveszett bútorok egy fantasztikus művészi tehetség produktumai (voltak). 1896 óta nincs irodája, fiatal kollégák segítségére szorul. A Postatakarék tervei például Baumgarten Sándor segítségével készülnek, később együtt dolgozik Lajta Bélával, Komor Marcellal és Jakab Dezsővel, végül Vágó Józseffel. 1902-ben a parlamentben Wlassics Gyula kultuszminiszter, a Műegyetemen Hauszmann Alajos rektori beszédében foglal állást, név nélkül, irányzata ellen, akkor, amikor már számos követője akad, és olyanok is hatása alá kerülnek ideig-óráig, akik később majd más úton járnak. A kávéházak (Abbázia, de főleg a Japán) lesz az a tér, ahol kifejtheti koncepcióját. Barátai mesteriskolát szeretnének alapítani a vezetésével, de a (kultúr)politikai vezetés erre nemet mond. Csak elvétve épülnek házai (Sipeki-Balázs Béla villája 1905–07, Római Katolikus Főgimnázium 1906-1908), és a Szent Erzsébet templom Pozsonyban, 1907–1913). Vágó Józseffel együtt tervezett Kecskeméti Víztornya a Rákóczi-emlékművel anyagi okokból nem valósul meg, pályázatokon pedig nem nyer. Kivéve a Ferenc József-emléktemplom francia neoromán tervét (1914), amiről még a halálos ágyán megtudja, hogy nem kívánják kivitelezni. Egy többre hivatott pálya végződik így is remekműveket hagyva maga után, közvetlenül az első világégés előtt, 1914-ben. A kaposvári születésű (1947) Sümegi György művészettörténész a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett történelem – magyar nyelv és irodalom szakos diplomát (1971), majd a budapesti ELTE-n végezte el a művészettörténet szakot (1979). 1971 és 1981 között a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársaként csodálkozott rá a „hírös város” építészeti értékeire1 , és így találkozott Lechner Ödön munkásságával. Első Lechnerrel kapcsolatos publikációja a Magyar Építészeti Múzeum 1985-ös kiállítási katalógusában jelent meg, amelyet Pusztai Lászlóval együtt szerkesztettem Lechner Ödön kecskeméti munkái címmel. 1987-ben Kecskemét Város Tanácsa kiadásá ban jelent meg könyve, A kecskeméti városháza címmel. 2003-ban az Ars Hungarica lapjain olvashattuk Építészet és történetiség (Adalékok Lechner Ödön kecskeméti épületeihez) című tanulmányát.2 1994-ben adta közre Egy Lechner-álom. Víztorony lovasszoborral című tanulmányát,3 amelyet 2019-ben könyv alakban a kecskeméti Városépítő Egyesület jelentetett meg.4 2011-ben látott napvilágot a Magyar Építőművészet mellékletében, az Utóiratban a „Testvérek vagyunk a művészet és a magyarság szeretetében . Egy Lechner-levél körül „ című tanulmánya, amely Lechner Tóth Bélához írott levelének körülményeit tag lalja.5 Mindezen publikációiból kitűnik, hogy Sümegit évtizedek óta kutatja Lechner élet -1 Sümegi György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón . In: Bán-Kiskun megye múltjából IX. Szerk: Iványosi- Szabó Tibor, Kecskemét, 1987, p 357–422. Sümegi György: A városépítő Kada Elek . In: Kecskemét „ aranykora”. Kada Elek városfejlesztő polgármester . Szerk. Péterné fehér Mária. Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, Kecskemét, 2013. p.129–164, p.304–305. 2 Sümegi György : Építészet és történetiség (Adalékok Lechner Ödön kecskeméti épületeihez) Ars Hungarica 2003. 1.sz. p.41–62. 3 Sümegi György: Egy Lechner –álom. Víztorony lovasszoborral . Magyar Szemle, Új folyam III. évf. 8. szám 1994 augusztus, p.863–870. 4 Sümegi György: Egy Lechner-álom . Lechner Ödön – Vágó József: Kecskeméti víztorony Rákóczi szobor ral. Kecskeméti Városszépítő Egyesület 2019. 5 Sümegi György:Testvérek vagyunk a művészet és a magyarság szeretetében . Egy Lechner-levél körül Utóirat. a Magyar Építőművészet melléklete 2011/4. IX. évf. 63.sz. p.46–49.
