Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Szántai Márk: Falureprezentáció Oravecz Imre prózájában
72 hegy megy című kötetzáró, címadó darab a rendszerváltás utáni idők krónikájaként a föld művelés végét, valamint a természeti erőforrások gátlástalan kihasználását tegye kritika tárgyává. Látható tehát, hogy Oravecz Imre szövegeinek faluképzete alapvetően olvasható a Németh Zoltán-féle koncepció hármas felosztása felől, némi megszorítással, persze, figyelembe véve, hogy bizonyos pontokon módosítja is az elméleti előfeltevéseket az Oravecz-művek olvasástapasztalata. Azzal, hogy a múltbeli, bizonyos szempontból erősen problematikusnak mutatkozó, de mégis élő, szerves egységként megmutatkozó falu színterét is tárgyalja, hovatovább központi motívummá emeli a vizsgált korpusz, ki is bővíti a felosztást egy negyedik elemmel, a valaha volt organikus, de már létező entitásként nem tetten érhető falu képzetével.18 Ez a falutípus korántsem nyelv nélküli és alávetett, sokkal inkább saját szabályrendszerek alapján szerveződő, autonóm tér és közösség. Ideilleszkedik véleményem szerint az Ondrok gödre , hogy aztán az alávetett, nyelv nélküli falu képzete leginkább az Ókontri szövegében, és részben az Egy hegy megy prózáiban legyen tetten érhető. A kisvárossá növekedő település kategóriája ebben az életműben láthatólag nem kerül előtérbe: elsősorban azért nem, mert a történet helyszínéül szolgáló valós és imaginárius Szajla, valamint más hasonló hegyvidéki kistelepülések földrajzi és gazdasági helyzetüknél fogva nem tudnak kisvárossá nőni. A mc luhani koncepció jelenléte mellett azonban lehetne érvelni. Bár a „globális falu”19 fogalmával kapcsolatban manapság leginkább az internet hálózatosságára szokás utalni, érdemes tekintetbe venni, hogy a fogalom megszületésekor, az 1960-as években a kommunikációs, kereskedelmi és közlekedési technológiák tér- és időátalakító szerepére vonatkozott. Az amerikai és hazai kapcsolattartás rendszeressége, a levelezés és a két kontinens közötti utazás által kirajzolt hálózatszerűség révén pedig a regény igen erőteljesen inszcenírozza a mc luhani értelemben vett globalitás képzetkörét. 18 Idekívánkoznak Szirák Péter Falu-notesz ének zárósorai egy, a falupoétikákat körüljáró konferen cia autentikusnak szánt vidéki helyszínével kapcsolatban: „Egy elhivatott helytörténész a dicső múltról beszélt. Szépen felújították a patinás Intézőházat. A falu aktív tagjai – az igazán jópofa vendéglőstől a kedves helyi pávakörösökig – a falusi turizmus kellékeit igyekeztek elénk tárni. Valami kis múzeumot és szórakoztatóipart a romokon. Az eleven élet helyett. Oravecz Imre az igaz tanúságtevő bánatával azt súgta a fülembe, hogy nincsen falu többé.” Szirák Péter, Falu-notesz , Kulter, 2016. március 13. [ http://kulter.hu/2016/03/falunotesz/ – 2019. 11. 25.] 19 Marshall McLuhan, A Gutenberg-galaxis , Trezor, Bp., 2001, 45.
