Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 3. szám - Győri László: A birkózók szőnyege; A veszély; Őszi ének; A lét etetése (versek)

30

Őszi ének

Őszi alkony,

mely ha terjeng,

mind sötétebb,

mind sápadtabb,

egyre fojtóbb.

Avar lettem

őszi ágról,

a falombnak

aszú alja,

űz a rossz szél,

a gonosz szél

űz magasba,

idébb-odább,

nagy határrá,

kerget, lerak

egy keresztnél.

Avarságom

hűs tövében

gyűlik, gyűlik,

el se röpdös,

el se rothad.

Szél üvöltöz,

a gonoszság,

varjak, őzek

megtapossák,

lerántják a

kereszt kérgét,

lehántják a

békességét.

Komor Krisztus

néz le róla,

útját az őz

arra rója,

kerítések

szökkenője,

nem a bogáncs

csipkedője,

gyenge faháncs

levonója.