Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Deczki Sarolta: „Össznépi szinten űzött pop-art” (Narratológiai megoldások Tar Sándor novelláiban)
93 dolgozók helyzetéről, sőt, még a kint élő fiatalok körében igen népszerű diszkó tulajdonosa is megszólal, a szöveg végén pedig mintegy függelékként falfirkák olvashatók. A kollázstechnikával létrehozott szövegegész a teljességre törekszik, minden szintről és pozícióból meg akar szólaltatni legalább egy szereplőt, minden verbális nyomot fel akar jegyezni, vagyis az adott életvilág teljességét akarja reprezentálni.37 A szöveg tehát polifón szerkezetű, több szólamból áll, több szereplő szólal meg benne, hol idézőjellel, hol anélkül. A szövegfoszlányok nagy része az élőbeszéd dikcióját utánozza, mintha a szerző minden változtatás nélkül csak lejegyezte volna azt, amit másoktól hallott, másik, kisebb részük pedig többnyire írott, hivatalos szöveget (fegyelmi jegyzőkönyveket, hivatalos leveleket, egyéb hivatalos dokumentumokat) idéz, vagy legalábbis ezt imitálja, néhány megszólalás pedig interjúszituációt imitál, mintha egy lakó, otthonnevelő, dolgozó, vezető beszélne a benyomásairól. A szövegek jó része nincs rendesen tagolva, ami az élőbeszéd-szerűséget hangsúlyozza. Afféle „talált szövegek” ezek, egymáshoz viszonyított helyzetük is jobbára esetlegesnek tűnik, holott nagyon is tudatos szerkesztési technikáról van szó, hiszen az egyes szólamok az egymás mellé rendelés révén dialógushelyzetben vannak egymással, hol kiegészítik, megerősítik, hol pedig cáfolják egymást. Az utóbbira több példát is találhatunk a szövegben, amikor ugyanarról a problémáról több beszélő álláspontját is olvashatjuk. Afféle mikrotörténések ezek, külön párbeszéd-egységek a nagyobb párbeszédben, ám egyáltalán nem különülnek el tőle, csupán a szövegből következtethető ki, hogy szorosabb kapcsolatban vannak egymással. A kisebb egységeknek ez a jelöletlensége arra utal, hogy ezek is belesimulnak a nagyobb szövegegységbe, annak szerves részei, egymáshoz kapcsolódásuk esetleges. Efféle mikrodráma a II. egység 10/a és 10/b darabja. Az első egy otthonnevelő levele, melyben arra kéri az egyik vendégmunkás szüleit, hogy gondoskodjanak gyerekük hazaszállításáról, mert már négyszer kísérelt meg öngyilkosságot, és az orvosi vélemények is egybehangzóan arra utalnak, hogy nem alkalmas tartós külföldi tartózkodásra. A 10/b szövegben a szülő válaszát olvashatjuk, melyben „az istenre” kéri az otthonnevelő elvtársat, hogy ne küldjék haza a fiát, merthogy „nem lesz ő többet öngyilkos, kérem önt legyen belátással egy szegényasszonyra...”38 A szülő levele elképesztő tudatlanságról és felelőtlen ségről árulkodik, és egyszersmind az otthon hagyott világot is bevonja a szöveg terébe, mely nem kevésbé tűnik katasztrofálisnak, mint a németországi. Az öngyilkossággal próbálkozó fiatal számára tehát az otthon sem igazi otthon, ugyanúgy elutasítják, mint Németországban, méghozzá éppen a saját édesanyja tagadja meg. Hosszabb eseménysorról adnak hírt ugyanezen rész 11–16. szövegei, melyek középpontjában a magyar fiatalok szórakozási szokásai állnak. Az elsőben a GoGa (Goldener Garten) nevű diszkó tulajdonosa beszél a magyar fiatalokról, a másodikban pedig egy otthonnevelő, vagy hasonló státuszú ember, aki külső nézőpontból figyeli a diszkó körüli történéseket: „A Gogát fenn kell tartani, sőt, bővíteni kell, mert amíg a Goga áll, addig a mi kedves és vonzó külsejű, szolidan megjelenő fekete gyémántjaink nem járnak más szórakozóhelyre. Nézzen utána, minden városban van egy ilyen hely, ahol az alvilágot a rendőrség jó helyen tudja, és ha keresi, megtalálja.”39 A következő szólam akár egy újságcikk is lehetne, azt meséli el, amikor a Gogából hazatérő fiatalok (a „fekete gyémántok”) elkezdtek randalírozni a villamoson. A következő rész vélhetően egy fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve, vagy azt imitálja: azt az eseményt rögzíti, amikor egy Szabó István nevű magyar állampolgár leütötte az ellenőrt a villamoson. A 15. szöveg pedig a város közlekedési vállalatának egy dolgozója által írt 37 Tar egyébként máshol is alkalmazza ezt a narrációs eljárást, például A 6714-es személy ben. 38 I. m. 221. 39 I. m. 223.
