Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Deczki Sarolta: „Össznépi szinten űzött pop-art” (Narratológiai megoldások Tar Sándor novelláiban)
91 látszatát, miközben a szöveg több szólamra tagolódik, heterogén és több beszédhelyzetet hoz játékba. 4. Kollázstechnika – talált szövegek A kollázstechnika egészen sajátos, és főleg a pálya korai szakaszára jellemző elbeszélésmód Tarnál. Már legelső, díjnyertes novelláját is így írta, ebben azonban a kortársak többsége a realista, szociografikus sajátosságokat detektálta, holott éppen ez a „hiperrealista” technika alkalmas arra, hogy kifordítsa magából a realitást, és felmutassa annak groteszk, szürreális arcát. A kollázs meghatározása szerint olyan képzőművészeti alkotás, melyet több, már meglevő anyag felhasználásával, egymáshoz illesztésével hoznak létre. „A szó szerinti idézésnek ez irodalmi kollázsban alkalmazott technikája többnyire névtelen, nem egyénített, de rögzült nyelvi elemek (például reklámszövegek, utcai feliratok; a politikai, kereskedelmi, újságírói, adminisztratív stb. nyelvezet állandósult szófordulatai) újrahasznosítása művészi kompozíciókban.”34 Tar esetében ez különböző stílusú, hangnemű, pozíciójú szövegdarabokat jelent, melyek egymás mellé rendelésével izgalmas dinamikájú szövegegységeket hoz létre. Ezek egy része általában „talált szöveg”, mindenféle dokumentum, jegyzőkönyv, interjú- vagy levélrészletek, vagyis hitelességükhöz kétség sem fér. Más részük fiktív monológ, leírás vagy történet, melyeknek minden bizonnyal van referencialitásuk, együttesen azonban valamilyen hiper- vagy szürreális konstrukciót hoznak létre. A szövegdarabok hol kiegészítik, megerősítik egymást, hol ellentmondanak egymásnak, széttartanak, különböző hangnemek, stílusok, regiszterek szólalnak meg sorban, és ebből az egészből egy kakofón jelentésegyüttes jön létre. Erre a legjobb példa a díjnyertes novella, a Tájékoztató , mellyel már csak azért is érdemes hosszabban foglalkozni, mert Tar ezzel tette le a névjegyét az irodalomban. Egyáltalán nem csoda, hogy a szöveg annak idején nem csúszott át a cenzúrán, hiszen az NDK-ban dolgozó fiatal vendégmunkások, a kinti munka és élet leírása egyáltalán nem vágott egybe a rendszer hivatalos álláspontjával. A tájékoztató mint műfaj ugyanis arra szolgál, hogy olyan információkat közöljön, melyekkel az olvasó vélhetően nincs tisztában. Eligazítást, segítséget nyújt, vagyis eszközként funkcionál, ennek megfelelően nyelve is egyszerű, átlátszó, csupasz, legtöbbször a hivatalos nyelv fordulatait használja. Hangsúlyozottan redukált szövegről van tehát szó, melynek esetében a közlésfunkció az elsődleges. A tájékoztató továbbá nem egyenrangú felek kommunikációja: az egyik fél birtokában van olyan információknak, melyeknek a másik nem, vagy csak korlátozottan, ezáltal hatalma van felette. A befogadóval közölt információk nem (vagy nem csupán) arra szolgálnak, hogy őt is részesévé tegyék a hatalomnak, hanem arra, hogy utasításokat közöljenek vele. A tájékoztató egyszerre deskriptív és preskriptív műfaj: vázolja azokat a körülményeket, melyek között bizonyos cselekvéseket, viselkedésmódokat vár el a befogadótól. A tájékoztató egyszerre engedékeny és követelő: bebocsátást nyújt bizonyos alanyoknak egy számukra addig ismeretlen területre, de egyszersmind kötelezi is őket bizonyos magatartásmódokra. Az a tájékoztató, melyet Tar írásának a címe megidéz, az NDK-ba készülő fiatalok számára készült. A rendszer bornírt, hivatalos hangján beszél hozzájuk – a szöveget azonban nem ismerjük meg, csupán egyes részleteket belőle, valamint a korszak dokumentumaiból tudunk elképzeléseket kialakítani róla.35 A szöveg elején, paratextusként szerepel pár 34 Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg . Budapest, Balassi Kiadó, 2014. 19. 35 Melyekből elegendő mennyiséget tartalmaz a Tájékoztató címmel kiadott kötet. lásd: Tar Sándor: Tájékoztató (Lakner Lajos szerk.) Debrecen, Déri Múzeum, 2017
