Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 12. szám - Sümegi György: Katona József-szoborsorsok
123 hogy Márton Ferenc figurális vázlatai nyomán még szobrok is készülnek, és kerülnek a nyilvánosság elé.”9 A Katona-síremlékre kerülő egész alakos szobor történetéről s annak a politikai hátteréről pontos képet fest Bodócs Gyula10 írása. 11 „Miért Petur...? Kecskemét város vezetősége 1929-ben 25 ezer pengős pályadíjat tűzött ki Katona József síremlékének megalkotására. Huszonnyolc pályamunka érkezett be, s egyöntetű vélemény volt, hogy a többi közül messze kimagaslik Márton Ferenc és Siklódy Lőrinc közös alkotása. Amint a kecskeméti lakosok maguk is megállapíthatják: a Szentháromság temető legszebb helyén levő síremlék tökéletesen érzékelteti Katona József nagyságát. A pályaművön azonban felavatásáig változtatás történt. Akkoriban Katona reliefjén kívül egy magános alak volt rajta: Tiborc. Mintha messze útról zarándokolt volna a sírhoz. Fáradtan, szomorúan ült a lépcsőn, vándorbotját fogva, fejét meghajtva, mintha újra el akarná sírni a temető csendjében a néma halott évszázados keserű panaszait. A közvélemény már akkor eldöntötte a pályázat sorsát. Még a helyi kormánylap, a Kecskeméti Közlöny is ezeket írja: „Márton Ferenc és Siklódy Lőrinc közös pályamunkáján a méretekben is hatalmas síremlék mellett Tiborc – talán kissé túl erőteljes –, de megkapóan magyar alakja remekül adja vissza a tragédia zordon fenségét.” A zsűri – melynek tagja volt Kisfaludi Stróbl Zsigmond is – vita nélkül ezt a pályamunkát javasolta első díjra. Kikötésük csak az volt, hogy a hatalmas méreteket kisebbíteni kell. Fáy főispán és Bethlen-párti csatlósai azonban megengedhetetlennek tartották, hogy a síremléken a nagy tragédia megszemélyesítője Tiborc legyen, akinek minden szava – szerintük – „lázítás” volna. Így történt, hogy Tiborc helyett a síremléken Petur alakját örökítették meg, s az ajkára adott idézetet vésték rá az emlékműre. Petur, a meráni dinasztia ellen lázadó, békétlen, igaz magyar alakja ugyan éppen olyan kedves előttünk, mint Tiborcé, mégis barbár merénylet, kultúrbotrány volt a művészet és az igazság ellen ez a szégyenteljes határozat. A művész ugyan Petur alakja megörökítésénél is remekelt, de a felirat, amelyet Fáyék választottak ki, nincs összhangban a szoborral: „Vagy öszvetett kezekkel várakoztok, Hogy majd helyettünk fog dolgozni a sors?” S súlyos szavakat éppen a „békétlenek” jelenetében dörgi a fülébe habozó társainak Petur bán, a szobor pedig, ellentétesen, a magába roskadó, töprengő Peturt ábrázolja. A művészek magukban mosolyogtak: ők jobban ismerték a tragédiát, mint a bethlenirendszer „sötét politikus urai”. A Petur bán -szobor a magyarság, a magyarok szimbolikus megjelenítőjévé, jelképévé is vált 1940-ben,12 legutóbb a Márton Ferenc művészetéről szóló összefoglaló nagyon hami -9 Kállai Ernő: Gondolatok a Fővárosi Képtárban II . Korunk Szava, 1938. november 1. VIII. évf. 21. sz. 631. 10 Dr. Bodócs Gyula (1892–1962) újságíró, helytörténeti kutató, szőlőbirtokos. 11 Dr. Bodócs Gyula: Miért Petúr...? Petőfi Népe, 1959. június 7. XIV. évf. 132. sz. Sajnos nem ismer tem az írást és nem rajzoltam pontos képet a szoborpályázatról: Sümegi György: Katona József arcmá sai. Szerzői kiadás, Bp., 2016. 12 „A címlapot Erdély nagy fiának, a felejthetetlen magyar művésznek, néhai Márton Ferencnek Petur bánjáról készült tollrajz ékesíti.” A címlapon lévő szoborrajzot Haranghy Jenő rajzolta. Ferenczy Ferenc: Magyarok vagyunk. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1940.
