Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 12. szám - N. Horváth Béla: Politika és irodalom: A „politikus” Illyés (1945–1946)
96 Az Intézet létrejöttét és programját kemény támadások érték. A Radikális Párt hetilapja, a Haladás, s annak szerkesztője, majd főszerkesztője, Zsolt Béla Illyés egyik régi ádáz ellenfele.40 Ezúttal azonban nem Zsolt a támadó, hanem Antal Gábor, aki Kultúrbotrány! címmel ír az Intézet munkatársairól, mint a régi korszak embereiről, akik „faji völkisch hangokat” pengettek. A Magyar Népi Művelődési Intézet létrejöttében és tevékenységében a Parasztpártot és Illyést a „népi művelődés” segítése motiválta, már a két háború közt is szorgalmazott politikai program végrehajtása. A nép, a parasztság társadalmi felemelkedése, a kulturális elmaradottság felszámolása, a tehetséges parasztgyerekek egyetemi tanulmányainak támogatása, ami aztán különböző népi kollégiumokban meg is valósult.41 Az Intézet 1948 októberében megszűnik. Keresztury Dezső miniszteri utóda, Ortutay Gyula (kisgazdapárti, ám ez időben már a kommunista párthoz igazodó politikusként) megkérdőjelezte a paraszti művelődést segítő intézet szükségességét. Illyés 1948. május 19-én lemond elnöki tisztségéről.42 40 A Napló I . 1945. augusztusi feljegyzésében olvasható: „Zsolt Béla első cikke a Magyar Nemzet-ben. Az egész arra az egyszerű tételre épül: én sötét fasiszta vagyok, mert 1940. február 21-én helyeseltem a parasztság elnyomását, lemészároltatását, helyeseltem a háborút, a németség terjeszkedését, magát a poklot. Mindezt pedig azzal, hogy 1940 elején a Székely Szó egyik munkatársának azt mondtam: a magyar kormány jót akar Erdélyben, csak intézkedéseit nem hajtják végre. Sem a Székely Szó-ra, sem a munkatársára, sem ezekre a szavakra nem emlékszem. Író vagyok, állásfoglalásomról annak van tanúi hitelessége, amit leírok, s legkevésbé annak, amit egy újságíró állítólagos hallomás után leír. Magyarázzam meg ezt Zsolt Bélának, épp neki, akiben összeolvad az írói és az újságírói elem, mint valami vegyületben, azaz először is egymás értékeinek kölcsönös megsemmisítésével? [....] ha ő engem (állandóan s következmények nélkül) magyar fajvédőnek mond, annak rám nézve megbecstelenítő zöngéje van; ha én mondom s tartom őt és társait zsidó fajvédőnek (ahogy valóban annak tartom), azért megint csak énrám hullik valami elítélés. Holott én a magyar faj irányában igazán csak fejvédő vagyok (kiemelés: NHB).” I. m., 379. 41 A népi kollégiumokat a népi írók kezdeményezték. 1939-ben jött létre a Bolyai Kollégium (1942-től Győrffy István néprajzkutató nevét viselte). A háború utáni kollégiumokat a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) fogta össze. 1945 után a népi kollégiumok az új rendszerhez hű értelmiségi elit kinevelését célozták a paraszti és munkás származású fiatalok felsőfokú tanulmányaival és a kulturális javak biztosításával. A NÉKOSZ 1949-ben megszűnt. A háború utáni új értelmiségi generációk számos kiválósága volt a NÉKOSZ tagja. ld. Papp István: A népi politikai mozgalom története 1944-ig. Napvilág, 2008. 42 Illyés Gyula Emlékkönyv , 173.
