Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Buday Bálint: Egy „avult műfaj” esélyei (Narrációs szereplehetőségek a Szőke Panniban)
126 A népköltészet eszköztárának újrahasznosítását, revitalizálását jelzi maga a címadás is, hiszen a népballadáknak – a számos variánsnak köszönhetően is – meglehetősen ritkán van címe, a gyűjteményes kötetekben általában a kezdősort szokás címként kiemelni. Arany szinte soha nem használja ki ezt a kényelmes lehetőséget, a címnek rendszerint igen jelentős szerepe van az értelemadás folyamatában,7 még ha olyan egyszerű megol dást választ is, mint a főszereplő kiemelése. Különösen a népi ihletésű balladái esetében érezhető a nomen est omen plautusi szállóige jegyében történő névválasztás, 8 ami talán épp a Szőke Panni esetében a legdirektebb, hiszen hajszíne kiemelésével egyfelől félreérthetet lenül előreutal a főszereplő ledérségére, sebezhetőségére; másfelől – bár az etimológiailag túlságosan szerteágazó névről nem mernék messzemenő következtetéseket levonni – az Anna név szintén gyakran a könnyen elcsábítható nőket jelöli a népköltészetben is, Molnár Anna történetét például maga Arany is ismerhette. A „Panni” becézett változat pedig mindenképpen kiemeli gyermeki mivoltát és ráerősít könnyelműségére. A vershez való közelítést azonban talán mégis a műfaji meghatározásnál érdemes kezdeni. A Szőke Panni t viszonylag egyhangúlag balladaként tartja számon a szerző és az irodalomtudomány is. Ez az egybeesés azonban nem törvényszerű: amikor Arany Gyulai Pálnak írt 1855-ös levelében a Szőke Panni t balladaként jelöli meg, 9 ezt olyan versek kör nyezetében teszi, amiket ma nem tekintünk balladának (A rab gólya és Petőfi Megy a juhász a szamáron című verse). Ez az ellentmondás azt jelzi, hogy – ahogy erre Tarjányi Eszter is rámutatott10 – Arany műfajértelmezése a ballada esetében biztosan eltér a maitól. Egy átfogó műfaj-meghatározásra természetesen nem vállalkozhatok e dolgozat keretein belül, ugyanakkor a műfaj meghatározásának lehetőségeire, illetve – Keresztury Dezsőre utalva – lehetetlenségére,11 a közelítési lehetőségek irányainak felvillantására mindenképp szükség van egy a műfaj reprezentatív darabjaként számontartott alkotás vizsgálatánál. A műfaj definiálásának lehetségességében Barta János is kételkedik: szerinte a balladaműfaj meghatározására irányuló törekvések a számba vehető dimenziók és azok variációinak sokasága miatt lehetetlen vállalkozás.12 Hogy fog-e valaha egy teljes mérték ben elfogadhatónak mondható definíció születni a balladához, nem tudjuk, azonban ezek a megjegyzések mindenképp a normatív műfaj-meghatározás elégtelenségét jelzik. Elgondolkodtató az ellentmondás – ahogy erre Nemes Nagy Ágnes felhívja a figyelmünket –, hogy míg Arany balladáit a mai napig korszerűnek érzi a legszélesebb olvasóközönség,13 mi okozhatta a századelőn azt az elterjedt álláspontot, hogy Arannyal véget is ért a balladák korszaka, a műfaj avulttá, az őt követő balladaszerzők pedig epigonná váltak.14 Elképzelhető, hogy a műfajra a definiálás problémája okozta meghatározási kényszer miatt olyan követelmények ragadtak, amelyek relevanciája a költészetfelfogás megváltozása miatt lecsökkent, és újragondolás helyett a műfaj lett korszerűtlenné nyilvánítva. 7 Uo., 296. 8 Vö. Ágnes asszony, Vörös Rébék. 9 Arany János levele Gyulai Pálnak , 1855. június 7. = AJÖM XVI . s. a. r. Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István, Bp., Akadémiai, 1982, 562. 10 Tarjányi Eszter, i. m. 277. 11 Keresztury Dezső, Mindvégig, Bp., Szépirodalmi, 1990, 301. 12 Barta János, Arany János és az epikus perspektíva = Uő , Arany János és kortársai, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003. 13 Nemes Nagy Ágnes, Szőke Bikkfák , Bp., Móra, 1988, 69. 14 Imre László, Műfajok létformája a XIX. századi epikánkban , Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996, 65–67.
