Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Beke József: Arany János és a Bánk bán
124 Egyébként Arany is így fogalmaz tanulmányának Biberachról szóló részében: „...intéseit e helyen őszintéknek vehetjük. Nem mintha erkölcsileg kifogása volna a szándékos csábítás ellen: de mert nagyon veszélyesnek tartja egy Bánkkal játszani ilyet.” Sőt hasonlóan vélekedik Péterfy Jenő is: „A néző ez esetben önkéntelen a hidegebb, jól megfigyelő Biberáchnak hisz. Ő lesz az, ki helyesebben értelmezi Melinda viselkedését.” * Itt most láthattuk a dráma egyik mondatának kétféle értelmezését. De van még ezenkívül néhány hasonlóan többféleképpen is értelmezhető helye a műnek. Némely vélemény szerint Katona Bánk bán ja itt-ott homályos, esetleg félreérthető. Ha így van is, mondhatjuk: olyan, mint körülöttünk a világ. Katona valódi drámát írt, igazi szenvedélyekkel és igazi konfliktusokkal, nem steril és átlátszó operettet. A jó drámának mindig megvan a maga sajátos belső világa, és a művet úgy kell, úgy szabad, úgy érdemes nézni, mint a maga saját életének tükrét, amelyben keverednek szép és kevésbé szép, világos és homályos, logikus és megmagyarázhatatlan elemek. Mert a jó drámában mindig élet zajlik, és a nagy drámák, mint Katona műve is, éppen azért élnek, mert bennük valóságos emberek mozognak, akik szeretnek és gyűlölnek, élnek és halnak, cselekedeteik és viszonyaik értelmezhetőségének többféle lehetősége szinte kínálja magát minden kornak. Katona József Bánk bán című drámájának legelső, még a drámaíró életében megjelent kiadásán ott láthatjuk az 1821-es évszámot. Kecskemét fiának műve az eltelt két évszázad folyamán az ismeretlenségből a színpadokra jutott, ahol átírva vagy átrendezve, szavalva vagy énekelve tartja magát. A magyar irodalom, különösen pedig a nem túlságosan gazdag magyar drámairodalom vitathatatlanul jelentős értéke, és éppen ezért kerül újra meg újra a viták középpontjába. Ez azonban megint az élet jele: nemcsak a dráma életének, hanem Katona József életének is fényes bizonyítéka.
