Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Wölfinger Kitti: A rejtőzködés és a föltárulkozás rendje (Balla Zsófia: A darázs fészke)
129 felcserélhetőség retorikai eljárása szervezi. Jóllehet motiváltabb, adekvátabb az alakzat jelenléte a könyvön mint zárt formán belül, a mélyszerkezeti azonosság itt sem feltétlen egyenlőséget, hanem rugalmasan mozgó formát eredményez. A darázs fészke negyvenhárom esszéje négy ciklusba rendeződik (Fű, A fényes háló, A vers hazája, A Szaturnusz bolygója). A borító elemzésekor megidézett Metszetek kötet a szöve gek értelmezésekor is referenciapontként tételeződik. A Balla-kötet két esszéje (Hogyan beszélünk a versről; Mit tanultam Nemes Nagy Ágnestől?) és az Egy pohár fű kötetből beidé zett hommage-vers (Szó vagy: Nemes Nagy Ágnes) mesterként beszél a költőelődről, aki alkotástechnika, látásmód tekintetében mintaadó karakter. Amit Balassa Péter a Létpoétika és verskertészet című tanulmányában Nemes Nagyról ír, Ballára is igaz: „...rendelkezik a Goethét még olvasó nemzedékek nagy esztétikai és bölcseleti előnyével. Emez előny töb bek között abban áll, hogy természetesnek tetszik, hogy ha valami esztétikai, akkor: érzékeléstani.”22 (kiem. az eredetiben – W. K.) Ahogyan a Metszetek , úgy A darázs fészke is egy érzékeléstörténet leírása (mellékes adalék, hogy az esszékben valóban többször előkerül mint meghatározó olvasmány Goethe Maximák és reflexiók című könyve); a kapcsolódási pontok és elkülönböződések, versnyelvi és világképi hagyományok feltárása a Balla-líra megkülönböztető poétikai jellegzetességeire világíthat rá. Közös jellemző a könyv négyes belső tagoltsága és keretes szerkezete. Utóbbi egy olyan olvasat során érvényesül, amely az Otthonos idegenség címűt tartja záró esszének, a Ki hetvenkedhet sorait pedig jelöletlen utószóként fogja fel. Minthogy a szöveg ténylegesen elemelkedik a többitől, a megírás jelenéből tekint vissza a lírai én, a megelőző szövegekben is megjelenő önéletrajzi mozaikrészletek állnak össze biográfiai összefoglalóvá. A címadó, kötetnyitó esszé és az Otthonos idegenség a negyedik ciklusban egyaránt a helyváltoztatás ambivalens tapasztalatáról ír: az élmény lehet rövid távú utazás, lehet tisztán örömforrás, ám időtlen alaptapasztalatként, kettős életként („ingázni két város, két haza között”23 ) szakadatlan hiányérzetet indukál („két városom halványul és betölt. // Egészen otthon valahol”24 ). Ez a közérzet több költeményt meghatároz, erre irányítja a figyelmet a nyitó szövegben hét mottó, saját versekből való idézet. A Budatest például az 1995-ös Ahogyan élsz kötetből származó ciklus-címadó vers, melynek keserű tapasztalata, hogy a (saját) testként felmutatott várossal emberré szelídítve sem alakítható ki bensőséges kapcsolat, csupán a nyelv, ami megtart („odafúrnám a fejem: hja, de jó / itt lenni, – suttognám. // (...) Már belátom, nem jobb sehol, sosem. // (...) Szavak közt fészkelsz, költöző madár”). Azon versek egyike, melyek Az élet két fele kötetbe átdolgozott formában kerültek. Az újabb szövegváltozatban találni grammatikai szintű javításokat („szitál / (...) arcunkra, szemre, félfény” vs. „arcunkra, szemünkre. Félfény”), és a jelentést nagyobb mértékben befolyásolót egyaránt. Az utolsó sor korábbi változata („Szavak közt fészkelsz, polihisztoár”) olyan beszélőt feltételez, aki egyrészt nagy tudású, a „kiművelt emberfő” (Gyergyai) típusa, másrészt e tudásának is köszönhetően az őt körülvevő sokféleségben önmagára talál. A „költöző madár” azonosítóval a régies-modoros szóalak keltette (ön)irónia (s vele a létállapot el nem fogadása, a békétlenség) eltűnt; a „polihisztoár” hangalakhoz esetlegesen társuló aktivitás, folytonos jelenlét, nem lankadó lendület elmozdítja az értelmezés irányát. A szárnyas egzisztencia a megelőző sor („Dühvel sodródom. Szerelmes állat”) 22 Balassa Péter: Létpoétika és verskertészet. Nemes Nagy Ágnes Metszetek című kötetéről és az esszépróza esztétikájáról. In: Átkelés I. Mi tanulható az Újholdtól? Bp., Balassa Kiadó, 2009. 63. 23 Balla Zsófia: A darázs fészke. In: uő: A darázs fészke. Bp., Kalligram, 2019, 9. 24 Balla Zsófia: Ottvágy. In: uő: Ahogyan élsz , Pécs, Jelenkor, 1995. https://reader.dia.hu/document/ Balla_Zsofia-Ahogyan_elsz-31651
