Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 10. szám - Varga Réka: Sajtóhírihletek a Csáth-életműben (A kis Emma forrásai)

70 — Az első lépcsőre? — kérdi a halálra szánt, — A másodikra tessék föllépni! — mondja Baly. Még a hóhérnak is imponált úri mivoltával. Most ott áll görbén, furcsán a bitó alatt. Baly meg hátul fölszalad most gyorsan a létrára, hurkot vet a nyakába és meghúzza. E pillanatban lent is meghúzzák a csigákat, elrántják a zsámolyt... Mindeddig két szurony és egy esernyő keretében láttam Papp Bélát görbén. Most egyszerre kifeszült és ott lógott a magasban. Valami hihetetlen állati nyögés tört ki belőle. Aztán csönd. A hóhér jobb kezével az állát fogja meg az elitéltnek, a ballal pedig a fej fölső részét. Balról jobbra, jobbról balra rántja a koponyát, majd felülről lefelé. Ebben a pillanatban szederjes lesz az arc és a hóhér rátesz egy fehér kendőt.11 A Brenner család által járatott Budapesti Hírlapból sem marad ki a részletes tudósítás 1900. november 23-án: A pribékek nekitámasztották a gerendának s Baly fölsietett a létrára. F ölülről nyakába tette a vékony hurkot, erősen megszorította s végét a kampóba akasztotta. A két legény a delikvens lába köré csavart k ötelet egy kis csigán keresztül nagy erővel húzta, a minek következtében Papp Béla teste megfeszült a hurkon. A hóhér befogta a haldokló szem ét-száját, majd fehér kendőt borított az arcára. Néhány perc múlva az orvosok vizsgálgatták az akasztott ember szive verését s a negyedik vizsgálat után jelentették, hogy a halál bekövetkezett. A hóhér munkája 56 másodpercig tartott, a halálé pedig kilenc percig.12 A Kis U js á g beszámolóját vizuális formában is kiegészíti, az akasztásról egy rajzot is közöl, méghozzá a címlapon. Az illusztráció kí sértetiesen hasonlít Brenner József nap ­lórajzára. A figura testtartása, ruházata, a kötözés módja, az elkapott pillanat ugyanaz, noha ő nem félprofilból, hanem oldalról ábrázolta az akasztást. Mivel Papp Béla kivég­zésének más képi ábrázolását nem találtam, így azt kell feltételeznem, hogy a naplóíró ennek nyomán dolgozott, a perspektíva megváltoztatása pedig vagy az önálló átértel­mezésre, továbbgondolásra utal, vagy pedig egyszerűbb volt számára ez a perspektíva. Természetesen az is biztosra vehető, hogy az akasztás leírásának pontossága is a sajtótu­dósításokból eredeztethető. A tragédia folytatása A szatmári gyilkosság társadalmi hatását tükrözi az a szomorú tény is, hogy a tragédia nem ért véget Papp Béla kivégzésével. Hat nappal később, november 29-én, egy fiatal fiú haláláról értekezett a sajtó, akit szinte mániákusan foglalkoztatott Papp Béla esete. Olyannyira, hogy végül magán is kipróbálta az újságok hasábjairól pontosan megismert akasztást.13 Egy évvel később pedig még egy ennél is tragikusabb eset látott napvilágot, mely arra utal, hogy Papp Béla ügye nem pusztán a felnőttek körében vált ismertté. Feltételezhető, hogy egyre gyakoribb téma lett a családi ebédlőasztalok felett, és így a gyerekek fantáziáját is foglalkoztatni kezdte. 1901. április 11-én egy 5 éves kisfiú haláláról szóltak a hírek, aki néhány társával pappb élásdit játszott. Az eset kapcsán a Magyarország napilap Halálos játék címen közölt cikket: Az egyik szomszéd gyerek Szabó Imre kital álta, hogy játszszanak Papp Bélát. A többi gyermek nagy örömmel fogadta az indítványt. Kinálék kamrájából csakhamar elő is ker ítették a köteleket s az istállót szemelték ki vesztőhelyül. A nagyobb gyermekek ugyanis hurkot kötöttek két kötélre s azután székre állva megerősítették azt az istálló gerendájába. A kis Kínál Pista személyesítette Papp Bélát. 11 A kivégzés: Budapesti Napló 1900. november 23., 8. 12 Papp Béla kivégzése: Budapesti Hírlap 1900. november 23., 1. 13 Egy rettenetes példa: Budapesti Napló , 1900. november 29., 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom