Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Marsigli Kecskeméten
60 lógus, nyelvész-filológus, politikus, hadvezér és kalandor. Tehát egy máig csodált valódi polihisztor, aki tucatnyi tudományágon belül alkotott maradandót.1 Alig volt 21 éves, amikor már a Velencei Köztársaság követségének tagjaként a Török Portára indult Konstantinápolyba, ahol közel egy éven át tartózkodott, és sokrétű ismereteket gyűjtött az Oszmán Birodalom minden fontosabb sajátosságáról, főleg pedig annak hadseregéről. Nem volt tehát véletlen, hogy a következő évben már katonaként a török birodalom fő ellenségének, I. Lipót császárnak a szolgálatában hasznosította ismereteit. 1683-ban a Bécs ellen felvonuló Kara Musztafa csapataival szemben a Rába közelében kibontakozó harcok egyik szervezője, ahol megsebesült, tatár fogságba esett, és csak egy év múlva szabadult. De 1686-ban már egy jelentős katonai egység élén részt vett Buda visszafoglalásában, és a vár feladása után egyik fő gondja az volt, hogy a még megmaradt korvinákat az üszkös romokból kimentse!2 A következő évek magyarországi eseménye iben való részvételét maga így rögzítette: „Részt vettem a karlócai konferencián és a békében kimondottak végrehajtásában, mivel Lipót császár engem tett meg a birodalma és az Oszmán Birodalom közti határ rendezésének biztosává. A két birodalom közti határt korábban soha nem határozták meg pontosan, így az itt élő császári alattvalókat, azzal az ürüggyel, hogy ezek a területek nem a császárhoz, hanem a szultánhoz tartoznak, folyton zaklatták a törökök.” Tehát a nemzetközi jog iránt sem volt érzéketlen. A hadi eseményeken túlmenően az itt töltött évtizedek alatt ezenkívül is sok szállal kapcsolódott a korabeli magyarsághoz. 1690-ben Erdélybe vezényelték. Itt mentette meg a székely rovásírás egyik fő forrását. Elsőként térképezte fel Magyarország és az Oszmán Birodalom közel ezer km hosszú szakaszát. Ő tárta fel, rögzítette elsőként hazánk flóráját és vízi világát. Elsőként rajzolta meg Magyarország átnézeti vízi térképét. Ő még látta és le is rajzolta a törökellenes harcok magyar végvárait, melyeket később a császár parancsára sorra felrobbantottak. Elsőként mérte fel a római sáncokat. Ő találta meg Traianus hídját a Dunán. Évtizedeken át gyarapította csodálatosan gazdaggá vált gyűjteményét, amit még életében szülővárosának adományozott. A magyarsághoz kapcsoló sok szál közül néhány Kecskemétet is érintette. Kivételes személyiségét ezúttal azért idézzük fel, mivel kevesen tudják, milyen események tették mind számára, mind a városi tanács számára emlékezetessé megjelenését és átutazását. Városunkkal azonban már hadvezérként korábban kapcsolatba került. 1693 áprilisában, Sárközi Pál főbíróságában rögzítették nyilvántartásaink első alkalommal nevét: „ Marsigli generális regimentyéből való Globicz nevű kapitánynak [többek között] száz két ökröket és 20 lovakat, 15 szekerével és 3 kocsikkal együtt, melyeket vitt Szögedére az 4 kisbíró járásából” a felmentő seregek élelmezésére.3 Tehát alig múlt harmincéves, amikor grófi címet szerzett, majd a császári hadsereg tábornoka lett, és ilyen minőségben is folyamatosan részt vállalt a törökellenes harcokból. A számunkra igazán érdemleges eseményre 1699 telén került sor. A Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek feljegyzései alapján pontosan követhető az események sora. 1 VÉKONY László: Egy olasz polihisztor a Kárpát-medencében. Marsigli élete, munkássága és iratai; Forum, Újvidék-Novi Sad 1982. F. MOLNÁR Mónika: Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között. L. F. Marsigli és kortársai; Reciti, Bp. 2016. 2 Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján, 1936-ban ezért bízták meg Kisfaludi Strobl Zsigmondot mellszobrának elkészítésével, melyet Budán az Ybl-lépcső felső bejáratánál helyeztek el. 3 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból (1633–1700) Kecskemét, 2008. 2. köt. 841. p.
