Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 9. szám - Ludmán Katalin: Hajnóczy Péter Play-boy című szövegéről
85 Ludmán Katalin Hajnóczy Péter Play-boy című szövegéről A Hajnóczy Péter hagyatékaként ismert, és ekként számontartott irategyüttest 2018 őszén digitalizáltam.1 Az így keletkezett több mint 8000 fotó első áttekintése után a viszonylag könnyen azonosítható, jól olvasható, és látszólag készre formált szövegeket rendeztem mappákba. A kanonikus életmű2 darabjai közül főként az 1981-ben megjelent Jézus menyasszonya című szerzői kötet kézirataira ismertem rá, de találtam tucatnyi olyan szépirodalmi szöveget (akár töredékeket is), amelyek saját jogukon, vagy a kiadásban megjelent művekkel való kapcsolatuk révén egyaránt érdekessé válhatnak az olvasók számára, de a műhely tagjai egyelőre nem döntöttek a publikálásuk mellett. Ezek egyike a Play-boy című írás. 3 A történet egy irodalomkritikus, Szoboszlay Ervin karácsonyát beszéli el, egészen pontosan karácsony másnapját. A főhős, influenzát hazudva ismerőseinek, feleségével bezárkózva tölti az ünnepet. Miközben az asszony a konyhában tevékenykedik, Szoboszlay egy pornómagazint lapozgat, és arról fantáziál, hogyan értékelné az újság tartalmát, ha műbírálat tárgyává kellene tennie az erotikus képtörténeteket, amelyek rendre ugyanazon dramaturgia szerint szerveződnek. Ám az elfogyasztott konyakok hatására valóság és részeg képzelgés határa elmosódik, és ő maga is az ismeretlen nők ajtajánál várakozó, tettre kész fiatal csábítók egyikévé válik. Csakhogy részeg képzelgésében, a magazin egy tetszőleges női szereplője helyett saját anyja nyit ajtót és – az ünnepnek megfelelően – töltött káposztával kínálja Szoboszlayt. A főhős nem kér a vacsorából, egyedül azt követeli, hogy az asszony biztosítsa őt nem múló szeretete felől, majd sietve távozik. Helyesebben: szertefoszlik a látomás, és a szöveg véget ér, mielőtt az eszmélés bekövetkezne. Az írás több, a szerzőre jellemző témával és narrációs eszközzel is él. Ilyen a főhős alkoholizmusa és a részegséghez, a lerészegedés folyamatához kapcsolt metaleptikus4 szerkesztésmód, a kihűlt házastársi kapcsolat, vagy a külső fokalizáció, amelynek ágense rejtve marad, csak a citátum(ok)5 tartalmi elemeiből következtethetünk a beszélőre. 1 Az anyagot a Szegedi Tudományegyetemen működő, Cserjés Katalin vezette Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely kezeli. 2 A négy szerzői kötet anyagát értem ezalatt: A fűtő (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975), M (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977), A halál kilovagolt Perzsiából (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), Jézus menyasszonya . Novellák, kisregények (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981). 3 A hagyaték egyébként további közlésre érdemes dokumentumokat, például naplókat, leveleket, témavázlatokat és más jegyzeteket tartalmaz. 4 Narratológiai megállapításaimat Gérard Genette és Mieke Bal narrációelméleti megfigyeléseire alapozva teszem. 5 Ezt a megnevezést formai értelemben is indokoltnak látom, ezek a nyelvi egységek rendre idézőjelben szerepelnek a szövegben. Az életmű más darabjaiban a szerző általában kurziválja is az idézőjeles
