Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 9. szám - Lengyel András: „A József Attila-filológia crux-a” (A csodaszarvas datáláshoz)
55 A lélektani szempont azonban nem egyedüli versszervező megfontolás A csodaszar vasban. Nagyon erős a történeti-szociológiai szempont is. Ez már a második strófa egyik sorában megjelenik, amikor az mondódik ki, hogy a csodavad üldözői „fegyveres népű határon” át üldözik a szarvast, azaz, fegyveres konfliktusba keverednek vágyuk miatt. Utóbb „Az ős haza odaveszett” sor is a történeti kontextus erejére utal. Ez az érvelés az ötödik és hatodik strófa intésébe torkollik: „Hejh magyarok, hajh szegények, / hova űzni azt a gímet? / aki hajtja, belepusztul / asszonyostul, csapatostul. // Az is, aki látta, végre, / hagyja immár békességbe. / Tisza mellett, Duna mellett, / az a szarvas itt legelget.” E két szakasz a vers üzenetének történeti, szociológiai – s politikai lényege. Két sort idézzünk ismételten föl. Az egyik a pusztulás veszélyére való figyelmeztetés: „aki hajtja, belepusztul / asszonyostul, csapatostul.” A másik a vágy ürességének kimondása: „Tisza mellett, Duna mellett / az a szarvas itt legelget.” Azaz a cél, amire a vágy irányul, a csodavad, itt van közöttünk, életünk része. Immár nem kell a vágynak rá irányulnia. A vers ezzel mintegy varázstalanítja a vágy titokzatos és elérhetetlennek vélt tárgyát, az aranyszőrű csodavadat. S ez a varázstalanítás nagyon erős történeti-szociológiai indexet kap. A szarvas, amikor a hetedik strófában ismét megjelenik, bár hozza magával „ázsiaiságát”, immár összekapcsolódik a modern viszonyokkal: „s aranyszőre mikor illan, / gyári füstön átalcsillan.” A szarvas attribútuma, az aranyszőr itt nem csak összekapcsolódik az ipari kapitalizmus attribútumával, a gyári füsttel, hanem át is csillan azon. Ez alighanem a mitológia értékképző szerepét is jelzi. Azaz a varázstalanítás nem maradéktalan. Az aranyszőrű csodavad lényegéből valami fontos a varázstalanítás ellenére is megmarad: „a gyári füstön átalcsillan.” Ez teszi érthetővé a zárlatot, a nyolcadik strófát. A retorika erre a megnevezett „varázsra” épül, ezt nagyítja ki. A szövegértelmezés eddigi menete egyvalamit mindenképpen felszínre hoz. A vers egyes megoldásai – a megjelenéshez viszonyítva – a verset két alkotói periódussal is rokonítják. A csodaszarvas címben is megjelölt története, mint kiindulási alap, a megjelenéshez viszonyítva egy jóval korábbi alkotói periódushoz kapcsolja a verset. A csodaszarvas szövegének nagy része viszont a megjelenés idejéhez kapcsolja a keletkezéstörténetet. Ez a kettősség, tisztán logikai spekulációval kétféle magyarázatot is kaphat. (1) A korábbi alkotó periódussal való rokonság csupán atavisztikus visszaesés, a költő valamilyen, számunkra egyelőre ismeretlen okból visszatért egy már túlhaladott tematikához és megoldáshoz. Azaz: a vers 1933-as, „csak” – valamilyen megfontolásból – visszautal egy már meghaladott poétikához. A (2) variáció ennek a logikai ellentéte. A vers megjelenésénél jóval korábbi, de a vers kidolgozása során a költő már anticipált bizonyos megfontolásokat és megoldásokat, amelyek majd később lettek rá jellemzőek. – Elvileg egyik magyarázat sem zárható ki, de a választáshoz ez a spekuláció önmagában nem ad elég alapot. Mindenképpen szükséges tehát a további szövegértelmezés, a részletekhez való figyelmesebb odafordulás. Mi az, ami egy korábbi alkotói periódussal rokonítja a verset? Az eredetmondára való hangsúlyozott intertextuális visszautalás. Maga a csodaszarvas motívum és a hozzá kapcsolódó archaizáló-„népi” frazémák alapozó jellegű használata. Utóbbiak: „ükös ükünk”, „ősök őse”, „űzten űzte”, „reges reggel” – olyan formai megoldások, amelyek illenek a hagyományhoz, a csodaszarvas történetének atmoszférájához, de önmagukban nem merítik ki a költő egyik korábbi alkotói periódusának jellemzőit sem. Leginkább még a Regös énekkel rokoníthatók, de a Regös ének játékos, ironikus, az akkori aktualitásnak alárendelt modalitása is teljesen más. Igazában a két vers más és más kategóriába tartozik, a távolság nagyobb közöttük, mint a rokonság. Az, ami rokon bennük, csak annyi: mindkettő él néhány önállóan is felhasználható archaikus-népi formai elemmel. A csodaszarvas motívum eredete, keletkezéstörténeti szempontból, jobban leírható. A minta ugyanis, aligha
