Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 4. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kiegészítés Lengyel András írásainak bibliográfiájához
71 2018 138. Identitás- vagy/és programvers? Ignotus: A 137. zsoltárhoz. Korunk, 2018. 1. sz. 91–101. Kötetben: 165/6. 139. Szerkesztett-e a főszerkesztő? Ignotus és a Nyugat viszonyához. Forrás, 2018. 1. sz. 89–96. Kötetben: 165/18. 140. Buzinkay Géza sajtótörténeti összegzés-kísérletéről. [Ism.] Forrás, 2018. 2. sz. 119–125. Buzinkay Géza A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig című kötetéről (Bp., 2016). 141. Közös múzeumi éveinkről. In: Szuromi Pál. Bibliográfia. Szerk., a bib liográfiát összeáll. Budavári Erzsébet. Bp. 2018, Hungarovox, 20–22. 142. A „sztár” és a „celeb” szociológiájához. Népszava, 2018. márc. 17. Szép Szó mell. 4–5. 143. „...e borzasztó korszak és mindenválság legerősebb sejtője”. Ignotus Hugó „háborús” könyvéről. Tiszatáj, 2018. 4. sz. 51–68. Kötetben: 165/21. 144. „Nyelvészekről, nyelvészetről”. Simoncsics Péter memoár-fragmentumairól. [Ism.] Forrás, 2018. 4. sz. 123–128. Simoncsics Péter Nyelvészekről, nyel vészetről. 33 írás a Möbius-szalag másik oldaláról című kötetéről (Bp., 2017). 145. Csáth Gézáról. Följegyzés, magánhasználatra. Jelenkor, 2018. 4. sz. 415–424. Kötetben: 155/4. 146. Vágy, cenzúra, szimbólum. A szimbólum-funkció magyarázatához. Kalligram, 2018. 4. sz. 69–74. Kötetben: 155/1. 147. Egy „könyvszerűtlen” perióduszáró könyv: az Olvasás közben . Forrás, 2018. 6. sz. 71–90. Ignotusról. Kötetben: 165/10. 148. Albert Paris Gütersloh és Ignotus. Kalligram, 2018. 6. sz. 69–81. Kötetben: 165/16. 149. Vágy, kortapasztalat és elbizonytalanodó emberkép. Ignotus Tengerparti alkonyat című verséről. Műhely, 2018. 3. sz. 57–62. Kötetben: 165/13. 150. Modernitások, alkotók, párbeszédek. Sipos Lajos könyvéről. [Ism.] Tiszatáj, 2018. 9. sz. 105–109. 151. Tömörkény István egyik élclapfigurájáról. Forrás, 2018. 9. sz. 69–79. Kötetben: 162/17. 152. Szegény Lelian. A szerep mint minta és önkifejezés a fiatal Juhász Gyulánál. Forrás, 2018. 10. sz. Kötetben: 155/3. 153. Az értekező József Attiláról. Jelenkor, 2018. 11. sz. 1242–1258. Hozzászólás: Veres András: „Lehetőleg máma még?” Észrevételek Lengyel András írásához. Jelenkor, 2019. 3. sz. 322–327. Kötetben: 155/7. Lásd még: 160. 154. Az aforizmaíró Osvát. Kalligram, 2018. 11. sz. 74–82. Kötetben: 155/2. 155. A modernség gondolkodástörténe téhez. Egy plusz hat vázlat. Bp., 2018. Pytheas könyvmanufaktúra. 152 p. (Készült 25 számozott és aláírt példányban.) Tartalma: 1. Vágy, cenzúra, szimbólum. A szimbolizáció magyarázatához (9–20.) 2. Az aforizmaíró Osvát (21–40.) 3. Szegény Lelian. A szerep mint minta és önkifejezés a fiatal Juhász Gyulánál (41–61.) 4. Csáth Gézáról. Följegyzés, magánhasználatra (62–78.) 5. Egy „rejtélyes” Babits-vers: „Hadjárat a semmibe”. Líra, „tudomány” és önmeghatározás (79–97.) 6. Az én „betegsége”. A „nyugatos” Szabó Dezsőről (98–123.) 7. Az értekező József Attiláról (124–151.)
