Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)
231 élünk”. 2 A múlt kutatása – minden szakmaiságot szem előtt tartva is – óhatatlanul jelenorientált, mert a jelenben ható társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, illetve mára környezeti folyamatok hatással vannak a történész által kutatott téma feldolgozásakor. A történész elvitathatatlanul a társadalom „terméke” és „műve”.3 Egyre több történész állítja ezért azt, hogy a humán- és társadalomtu dományoknak, túl azon, hogy megmutatják az emberi és nem emberi világ összefonódását, világossá kell tenniük az emberi tevékenység nyomán zajló biofizikai változások közötti összefüggéseket. Christophe Bonneuil és Jean-Baptiste Fressoz francia történészek programcsomagot kínálnak a történelemtudományok számára, amikor a történelem, a politika és az ökológia hosszú idő óta tartó összefonódására mutatnak rá. Az ökológiai szempontból veszélyes társadalom kialakulása sokkal hosszabb ideig tartott, mint gondolnánk. Vegyük például az eldobható menstruációs intimbetét elterjedését, ami azok számára okoz fejfájást, akik aggódnak a hulladékkezelés miatt. (Az eldobható intimbetét elterjedése az első világháború utáni kötszerkészlet többletének volt köszönhető.) Vagy a fogyasztói hitelt, ami Henry Ford profitszerző vágyával áll összefüggésben, hogy autókat árusítson a lakosság számára. A fogyasztói hitel nélkül nem lendült volna fel pillanatok alatt a fogyasztás mértéke. Vagy nézzük meg az amerikai hadsereg környezetvédelmi magatartását a vietnami háborúban, ahol egész erdőket égettek fel. És nem utolsósorban azokról a gigaépítkezésekről (hidak, utak, csatornák), amikhez atombomba felhasználásával nagyszabású földmozgásokat idéztek elő a hidegháború időszakában.4 Az ember és a természeti környezet kapcsolatáról G. L. Leclerc, Buffon grófja 1779-ben még egy boldog forgatókönyvet vázolt fel. Charles Fourier, az utópista szocialista meglehetősen korán felismerte, hogy az individualista merkantilista kapitalizmus (valójában nem használta a kapitalizmus szót, mivel még nem volt kitalálva) el fogja pusztítani a bolygót. Az iparosodás korában a természeti környezet és az ember viszonyáról G. P Marsh (1864) az emberi civilizáció ökológiai összeomlását jósolta meg. A megsebzett Föld teória széles körben elterjedt, a modern kor gyakorlatát azonban mégis az ember és a természeti környezet optimista koncepciójának alkalmazása jellemezte. A közgazdász H. Daly a gazdasági növekedésről azt írta (1977): olyan egyetemes cél, aminek maximalizálását egyaránt célul tűzték ki a kapitalisták és kommunisták, fasiszták és szocialisták anélkül, hogy a növekedés költségeit feltüntették volna. A környezetpusztítás általános tapasztalata, illetve a helyi környezeti válságok élménye nyomán az 1960–70-es években megfogalmazódtak azok a tudományos koncepciók, amelyek elvezettek a környezettörté-2 E. H. Carr: Mi a történelem? Századvég Kiadó, Budapest, 1993, 8. 3 Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 12. 4 Christophe Bonneuil – Jean-Baptiste Fressoz: The Shock of the Anthropocene. The Earth, History and Us. Londres, Verso, 2016; Craig Miller: The Nuclear Canal: When Scientists Thought H-Bombs Would Make Awesome Earthmovers. (https://www.kqed.org/science Jun 13, 2016 – Letöltve: 2020. március 11.)
