Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei

151

Kecskemét, mint a Homokhátság legnagyobb települése, egyben a régió legdinamikusabban fejlődő ipari centruma, jelentős kihívások előtt fog áll

ni az elkö

vetkező évtizedekben, amelyek a klímaváltozás hatásaival és a környezetminőség változásával állnak összefüggésben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat, vala

mint a Kecskeméten 2017 óta folyó saját méréseink adatai alapján elmondható, hogy az évi középhőmérséklet az elmúlt közel 30 év alatt (1991–2019) kb. 3,5 °C-kal (!) emelkedett – 9,6 °C-ról 13,2 °C-ra –, ami lényegesen több, mint az átlagos globális hőmérséklet-növekedés, illetve, mint a 2100-ig célként kitűzött 1,5-2 °C-os emelkedés. A csapadék mennyiségével kapcsolatban a klímamodellek kismértékű csökkenéssel számolnak az elkövetkező években. Ugyanakkor a mérési eredmények azt mutatják, hogy a csapadék éves mennyisége sokéves átlagban, számottevő mértékben nem csökkent az eltelt 30 év során, sőt kismértékű emelkedés is kimutatható (1.

ábra).

Forrás: OMSz és saját mérések

1. ábra: Évi középhőmérséklet és csapadékmennyiség alakulása Kecskeméten (1991–2019)

Amíg azonban a hőmérséklet alakulására a hűvösebb és melegebb évek váltakozása mellett alapvetően emelkedő tendencia jellemző, addig a csapadékkal kapcsolatban a kép kevésbé egyértelmű. Az éves csapadék mennyisége igen tág határok között változik – minimum: 337 mm (2000); maximum: 881 mm (2010) az elmúlt 30 év során –, ami önmagában is rámutat a csapadékhullás változékonyságára; ugyanakkor az éves mennyiségek elfedik az év közben tapasztalható szélsőségeket. Ebből a szempontból a mögöttünk álló év (2019) adatai jól érzékeltetik a csapadékkal kapcsolatos legfőbb problémát. 2019-ben Kecskeméten 506 mm eső esett, ami nagyjából megfelel a Duna–Tisza közére jellemző 500-550 mm-es