Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Németh Krisztina: Éghajlati változások hatása az Alföld szőlőtermelésére
140 Az Alföldön hagyományos fajták közül a Kövidinka, a Pozsonyi fehér, a Kékfrankos vagy a Kadarka a szárazságot jól tűri, de az Ezerjó, a Cserszegi fűszeres már szárazságra érzékeny az egyre nagyobb felületen terjedő ellenálló fajtákkal (Bianca, Aletta) együtt. A csemegeszőlő-fajták közül jó aszálytűréssel rendelkezik a Kósa, a Favorit, a Cegléd szépe, a Pölöskei muskotály, a Sarolta, míg a Néró, a Teréz aszályra érzékenyebb. Probléma csak abban van, hogy az említett hagyományos fajták a nagyüzemi korszak idején kiszorultak a termesztésből, mivel egyrészt fagyérzékenységük miatt nem bírták a magasművelést, másrészt a boruk minősége nem érte el a világfajták (Rajnai rizling, Chardonnay, Cabernet sauvignon) minőségét. 1. ábra: Évi középhőmérséklet és csapadékmennyiség alakulása (Forrás: NAIK SZBKI, 2020) A kedvezőtlen ökológiai feltételekhez alkalmazkodva a hagyományos termesztésben a téli fagyokat a fejművelésű tőkék takarásával, a tavasziakat gyümölcsköztessel védték ki, ill. mérsékelték. Bács-Kiskun megye szőlőtermelésének túlnyomó részében köztes gyümölcstermesztés is folyt. A területnek több mint 1/3-át többé-kevésbé vegyes hasznosítású, mintegy 35 000 kh-on a szőlő között olyan sűrű a gyümölcsfaállomány, hogy egyes években a gyümölcstermés értéke itt megközelíti – helyenként meghaladja – a szőlő termelési értékét. A szőlő közti gyümölcstermelés méreteire jellemző, hogy a megye egész gyümölcstermelési értékének mintegy 60%-át a szőlő közti gyümölcstermelés adja (Molnár, 1961). A hatvanas évek elejéig a hagyományos fejművelést fejlesztették tovább a sorok nyitásával, huzalos támasz bevezetésével, szálvesszős metszéssel stb., majd bevezetésre került és uralkodóvá vált a magasművelés, és ezzel
