Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
120 kezelésnek. Más eszköz is van a kezünkben: a háromkomponensű, úgynevezett szil vatörzses kajszioltványok alkalmaz ása is hatékony lehet. A szilva törzs ellenállóbb a téli napsütésnek, a gyökéralany többnyire mirobalá n. NYÁRI KÁROS SUGÁRZÁS � NAPPERZSELÉS A nyári erőteljes sugárzás hatására a gyümölcs felülete napégett lesz, ami fakóbarna folt formájában jelenik meg a gyümölcs felületén. Ezenkívül repedhetnek, parásodhatnak a gyümölcsök, mely igen jelentős gyümölcsminőségromlást eredményez. Megfelelően megválasztott sor- és tőtávolsággal, koronaformával védekezhetünk, de az úgynevezett klímahálóként funkcionáló jégvédő hálók is alkalmazhatók. Fitotechnika (metszés, zöldmetszés) helyes alkalmazásával további lehetőségünk van mérs ékelni az esetleges károsítást (Lakatos et al., 2009). Káros csapadékformák, vagy épp annak hiánya A CSAPADÉK KEDVEZŐTLEN ELOSZLÁSA A csapadék nem megfelelő eloszlása a növények fejlődését (hajtásnövekedést, virágképződést) akadályozza. A gyümölcstermő növények nagyobb vízellátást, csapadékosabb időszakot igényelnének a virágzást megelőzően, az intenzív hajtásnövekedés idején (május), valamint a gyümölcsfejlődés időszakában és a rügydifferenciálódás idején. Ez a gyümölcsfajoknál nem alakul egységesen, hiszen különbözőek a fejlődési folyamatok, így egy-egy csapadékosabb időszak lehet, hogy az egyik fajnak megfelelő, de a másiknak már nem. Például cseresz nyeérés idején a cseresznyének igen káros a nagyobb mennyiségű eső, de az almának hasznos a gyümölcsfejlődése szempontjából. A virágzáskori esőzés sem előnyös a megporzás miatt, illetve az esetlegesen virágon keresztül fertőző baktériumos és gombás fertőzések miatt. Az utóbbi évtizedekben a szélsőséges csapadékeloszlás egyre jellemzőbb. A tavaszi aszály rügypattanás idején, majd a virágzáskor bekövetkező esős, ködös időszak, vagy az éppen folytatódó szárazság gátolja a megfelelő terméskötődést. A nyári nagy szárazságok a gyümölcsfejlődését gátolják, a szüreti időszakban jelentkező esőzések jelentősen csökkenthetik a gyümölcsminőséget, és akadályozzák a szüretelést. Az évek között nagy eltérés lehet a csapadék mennyiségét tekintve, 2010-ben a 900 mm-t meghaladta, míg 2011-ben a 400 mm-t alig érte el a csapadék mennyisége. De az éven belüli eloszlás is igen szeszélyes lehet. Például 2018 júniusában 35%-kal több csapadék hullott, mint az éghajlatra jellemző sokévi átlag. Februárban és márciusban a kétszerese, többnyire hó formájában, ellenben áprilisban és októberben a sokévi átlag 40%-a hullott le eső formájában. Részben a termőhely megválasztásával, szárazságtűrőbb, de ugyanakkor gyökérfulladásnak ellenállóbb gyökéralanyok kiválasztásával, vízmegőrző talajműveléssel, víztakarékos öntözésmódokkal (csepegtető, mikroszórófejes), részben esővédő fóliák kiépítésével (cseresznye esetén) védekezhetünk a szélsőséges csapadékel oszlás ellen.
