Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
62 A déligyümölcsfélék a XVII. század második felében jelentek meg környékünkön. Pesten, de Kecskeméten is lehetett hozzájuk jutni. A rimaszombati kereskedők is árusítottak különböző gyümölcsféléket, köztük a hazaiak mellett megtalálhatóak a déligyümölcsök is, mint a füge, citrom, narancs.118 Például 1681 májusában a kőrösi tanács almát és „Csirmot”, azaz citromot is vásárolt a rimaszombati Gyarmatiné kofától. A tanács 1707-ben is vett déligyümölcsöt Pesten: „Narancsot és Malosa szőlőtt s szeget Tall 15 P 30. [...] Czitromot Tall 10.” A magisztrátus számadása szerint 1722-ben a „Kecskeméti Katalin napi vásárkor A N. Város es Kapitan Suchnecht Úr Számára Vasarlottunk Hagy mint mindenfe’le’ket fn 2,,67 1⁄2. 1 Oka Kavet 1 Süveg, Nad Mezet 4,,40. 4 Font Fügét 2,,20. 5 font Malosa szőlőt 1,,42. Kapitany Suchnecht nalunk lévén ebédre mogyorot vettem Fáint ,,15”; 1723-ban „Die 27 Junii Sz Laszló napi Vásárkor a N Varos hazahoz kivantato Vasarlas szerent volt 1 Oka Malosa Szőlőt 1,,50. 1 Oka Mandolát 1,,50 6 Czitromot ,,59. 1 Oka Kávét 3,,54 . Dohánt Fa Olajt ,,62 1⁄2”, 1725-ben „Egy Tonna figét” hoztak a kecskeméti vásárból Nagykőrösre, 1729-ben a Szent László Király napi vásárban „Két csomo Dohant”, „Malosa szölöt” és „Két pár Czitromot” vettek. 1732. október végén a Dömötör-napi vásárban 1 véka gesztenye mellett 12 darab citrom is megvételre került; Kecskeméten a Lőrincnapi vásárból „Méltoságos Gróff Keglevich Földes Urak számokra” többek között „6 oka Malosát”, 4 okka fügét, „20 Font jóféle Basa Dohányt”, „6. Oka Török Kávét”, 24 citromot is vásároltatott a kőrösi tanács. 119 A század későbbi évtizedeiben is rendre megvette a kőrösi tanács Pesten és Kecskeméten, de helyben tartott vásárokban is a nem mindennapi, különlegességnek tartható déligyümölcsöket a rangos vendégeik számára. Összegzésként hangsúlyozni szükséges, hogy a történeti dokumentumokban a városi hatóság által eszközölt zöldségféle- és gyümölcsvásárlások szerepelnek csupán. A lakosság bizonyára hasonló termesztvényeket fogyaszthatott, annál is inkább, mivel azok termesztésével és kereskedelmével is foglalkozhattak. A távoli földrészekről származó fűszernövények, déligyümölcsök is jelen vannak már a XVII. században. Ezek között leg(pl. saszla, szőlőskertek királynéja, más nemesített fajták). A szép, egészséges szőlőfürtöket szüretkor külön tették, majd a padláson felkötözve tárolták. Az aszalódott szőlőfürt magvas volt, kevésbé élvezetes, nem volt mazsolaminőségű, ezért nem is használták egyes sütemények készítéséhez. 118 A XVIII. század elején csupán egyszer említik a narancsot, jóllehet az a főúri háztartásokban meglehett korábban, de később is az igényesebb konyhákban. A XVI. századi budai török vámnaplók két fajtáját bizonyítják: az édes mellett a keserű narancsot. Ez utóbbi Délkelet-Ázsiából származó citrusféle. Az édes narancshoz hasonlóan gerezdekből álló, húsos termése savanyú ízű. Egyes vélemények szerint a pomelo (Délkelet-Ázsiában, Óceániában honos citrusféle) és a mandarin keveréke, hibridje. A keserű narancs – bár a török kereskedelem révén Budára került, nem vált ismert déligyümölcsfajtává a későbbi évszázadokban Magyarországon. 119 MNL PML NkV 1681/82, 1681. máj. 7.; SzK 1707/08, 138., 140. pag.; SzK 1722/23, 57., 60. pag.; SzK 1723/24, 44. pag.; SzK 1725/26, 1725. aug. 10.; SzK 1729/30, 1729. jún. 29., aug. 15.; SzK 1732/33. okt. 28.; SzK 1737/38; SzK 1742/43, 1742. aug. 10.; Szükséges megjegyezni, hogy a XVI. századi török vámnaplókban citromról nem történt említés. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a citrom ne került volna Magyarországra, hiszen a közeli déli, mediterrán vidékeken is megterem a naranccsal egyetemben; A ’tonna’ valójában göngyöleg, kis hordó, amelynek súlya nem ismert. A törökök benne szállították a kényesebb, sérülékenyebb gyümölcsöt, de a török adminisztráció hordócskákban zárva tartotta benne a fontos iratokat is. A budai török vámnaplókban is megtalálható, bár nem ’tonna’ néven fordították magyarra az orientalista kutatók. Például egy Nikola nevű kereskedőnek 1580. január 10-én 2 ’hordó’ keserűnarancs-szállítmánya került vámolásra. Fekete Lajos – Káldy-Nagy Gyula i. m. 239.; A tonna mértékegység a XVII. századi forrásokban is megtalálható Nagykőrösön. Novák László Ferenc i. m. (2015). Az említett tonna súlya, összehasonlítva az adott időszak hasonló áraival, 2 font lehetett (kb. 1–1,2 kg).
