Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
57 tus 10-i Lőrinc-napi vásárban Kecskeméten a kőrösiek „Fahéjat” és „Egy font gyömbért” is vásároltak 98 Napjaink nélkülözhetetlen fűszere, a paprika a XVIII. században bukkan fel vidékün kön99 . Ritkaságnak számíthatott, kevés adat található rá vonatkozóan. Érdekes módon, Kőrös város tanácsa az általa esztendőre alkalmazott fejős juhász feleségén ek fizetésében, természetbeni járandóságai között található. Például az 1753. évi Szent György-napi főbíróválasztáskor „Ádám Péterné Sajtos Asz. Esztendeig való bére Kész Pénz f. 16,,- Kék Gyólts Kötő. Ujj Csisma Pár 1. Fejér Keszkenő 1. Fejelés Csisma Pár 1. Ingval’k való Gyólts 1. Intertentiojara pedig egész Esztend. Valóra hogy a’ Fejős Juhászt, és a’ Bujtárt abbúl Demeterig tartsa, ezek pecificaltatnak Lisztbűl véka Búza 24.Borsó Véka 1. Font Hús 100. Köles Kása véka 2. Font Só 50 . Jó Bors font 1⁄2 [kb. 25 deka]. Font Szalonna 50. Paprika Font 1⁄2 [kb.25 deka]. Véka Lentse . 1. Két hétre Demeterig sajt. Solutio 13 a Julÿ Adtam 8. Lat jó féle Borsot, és egy garas ára Paprikát item 4 font Szalonnat” regisztrálta a másodbíró. 1758 májusában: Sajtos Asszony Fodor Mihálynénak, ,,A’ Sajtosnénak vőttem Paprikát ” dénárért.100 Őrölt paprikáról van szó (ebben az idő szakban még a zöldpaprika zöldségfél e ismeret len).101 Mivel a jó minőségű borssal együtt – és azonos mennyiségben – került a sajtosné ellátmányába, feltételezhető, hogy fűszerként használták, viszont különösnek tartható, hogy csak éppen a fejős juhász felesége – akinek a juhtej feldolgozása sajttá volt a feladata – használta fel. Szélesebb körben nem lehetett forgalomban a piacokon, még a pesti vásárok fűszerei közül is hiányzott. Az erős, porí tott, őrölt paprika minden bizonnyal fertőtlenítés céljára is szolgálhatott, hiszen a sajtkészítés higiéniája megkövetelte azt. Más esetben is – a d ohánnyal együtt – felhasználták a paprikát erre a célra.102 Míg a borsot rendszeresen beszerezték, ezzel ellentétben a városi tanács konyhájára nem vásároltak paprikát. 98 MNL PML NkV SzK 1726/27. Expensa Variae; SzK 1729/30. Erogationes Variae; SzK 1737/38.; SzK 1751/52, 1751. ápr. 18.; SzK 1766/67, 1766. nov. 13. 99 Cegléden a paprika családnévként található meg. A Mária Terézia-féle 1767-es úrbéri összeírásban még nem találhatóak meg, viszont Kalocsa környékén, Érsekcsanádon igen: Paprika Ferenc, Gergely, Id. és Ifj. István, Mihály és Péter féltelkes jobbágyokat írták össze. Novák László Ferenc: Mária Terézia úrbéri összeírása Pest-Pilis-Solt vármegyében II. Nagykőrös. 2005, 91.; A Paprika nevűek a XVIII. század végén kerültek Ceglédre. A Szerző édesanyjának ősei a Paprika család tagjai (édesanyja Paprika Teréz 1884-ben született). Római katolikus vallásúak, ami természetes is a Kalocsa környéki származást illetően. Cegléd északnyugati részén, a katolikus Mária-városban éltek, és az ottani katolikus Csengettyű temetőben nyugszanak. 100 MNL PML NkV SzK 1753/54, 1753. ápr. 24.; SzK 1757/58-II. 1758. máj. 27. 101 A ’paprika’ név a borsot jelentő görög és latin ’peperi’, ’piper’ szóból származik, a magyar nyelvben a délszláv ’papar’ (bors) szó által honosodott meg. Első említése 1724-ben bukkan fel, 1748-ban már Szeged környékén is megtalálható (az étkezési vagy zöldpaprikát a bolgárkertészet honosította meg a XIX. század végén Szentes környékén). Feltételezhető, hogy Kőrösre onnan került a paprika 1753-ban. Somos András: A paprika. Akadémiai Kiadó, 1966. 25–26., 46. Vö. Bálint Sándor: A szegedi paprika. Akadémiai Kiadó, 1962. A kőrösi előfordulása tulajdonképpen fűszerpaprika, amely rokon ságot mutat – mint erős fűszer – a borssal. Mindkettőt éves természetbeni járandóságába számítva megvásárolta a városi tanács a szakácsnője számára. 102 A paprikát fertőtlenítésre használták. Nagykőrös városi tanács is vásárolt Pesten házat, hogy szükség esetén, amikor hivatalos ügyekben a török elöljárósághoz, majd később a vármegyére kellett utazniuk küldötteiknek, ott megszálljanak. A „pesti ház” rendbetétele során eszközölt vásárlást a magisztrátus 1796-ban, Medárd napján: „Pesten Vásárban” vettek „Pesti Háznak csinosítására Meszet 2,,30. Azok’k Kimeszelésére fizettem 1,,30. Az ott levő Nyoszolyákba Szalmát [...] -,,48. A’
