Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - Kerpics Judit: „A mit külföldi divatlapok adni nem képesek” (A nyugati és a nemzeti divat vetélkedése a Nővilág hasábjain az 1850-es és 1860-as évek fordulóján)
73 Kerpics Judit „A mit külföldi divatlapok adni nem képesek” A nyugati és a nemzeti divat vetélkedése a Nővilág hasábjain az 1850-es és 1860-as évek fordulóján A nemzeti egységről, annak megmaradásáról és helyzetéről folytatott társadalmi diskurzus a 19. századi Magyarországon nem korlátozódott az írott és beszélt nyelv médiumára. 1854-ben megszűnt a szabadságharc leverése után hirdetett statárium, és az 1850-es évek végére a politikai szigor enyhülni látszott.1 A nyomtatott sajtótermékek terjesztését előzetes cenzúra helyett utólagos rendőrségi engedélyhez kötötték,2 amely ellenőrzés megengedőbbnek, vagy legalábbis kijátszhatónak tűnhetett. A kísértésbe eső szerkesztők és laptulajdonosok azonban továbbra is komoly retorziókra számíthattak: így például 1862-ben a Nővilág tulajdonosát, Heckenast Gusztávot pénzbírságra, szerkesztőjét, Vajda Jánost pedig nyolcnapi fogságra ítélték, miután egy problémás cikk miatt elmulasztották a lap köteles példányainak beszolgáltatását.3 Az 1849 után apránként újraszerveződő sajtóirodalomban a megszüntetett politikai lapok hagyta űr teret adott a frissen induló – és a hatósági engedélyeket megszerző – divat- és családi lapoknak. A felszínen politikamentes női magazinok azonban a felszín alatt nem voltak semlegesek. A nemzetről szóló diskurzusnak nemcsak a nyelve változott meg – az utólagos ellenőrzés okozta öncenzúra miatt –, de a résztvevői is. A korszakban nagy számban jelentek meg női szerzők a publicisztikában.4 A női célközönségnek szóló lapok egyik legfontosabb és legolvasottabb rovata a divattudósítás volt. Az öltözködés formanyelve politikai állásfoglalást tett lehetővé a társaságban való megjelenéskor, egyetlen szó kimondása nélkül. Lukács Anikó Nemzeti divat Pesten a 19. században című doktori értekezésében így fogalmaz: 1 Buzinkay Géza, A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig (Budapest, Wolters Kluwer, 2016) 144. 2 Buzinkay Géza, Magyar hírlaptörténet 1848–1918 , (Budapest, Corvina 2008) 31. 3 D. Szemző Piroska, „A Nővilág megszűnési körülményei”, Magyar Könyvszemle 95. 2. sz. (1979) 134. 4 A nők értelmiségi pályán való térhódítását lehetővé tevő történelmi és társadalmi tényezők ismertetése nem tárgya jelen dolgozatomnak.
