Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 6. szám - Ladányi István: Belső fordítások (Tolnai Ottó verseinek horvát, szerb és szlovén műfordításairól)
32 Ugyancsak megképezi az életmű tágasságát a szarajevói kiadású , horvát nyelvű, 2009-es Balkanski lovor ( Balkáni babér ) című kötet, noha ez nem a teljes életműből, csak annak második feléből válogat. Ennek az időszaknak meghatározó kötetei között van a Balkáni babér és az Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című, Regény versekből alcímű kötet, amelyekben a fent jelzett verscikluson kívül is számos vers referál a már széthullott Jugoszlávia egyes térségeire, problémáira, jelenségeire. Az ebből az időszakból készült válogatás így sokkal inkább egy, az egész délszláv térségben otthonos vagy egykor otthonos, mára az egykori egész ből száműzött lírai ént formáz. Egészében csak nagy általánosításokkal lehet a fordításokról és a tetten érhető fordítói poétikákról beszélni. Feltűnő például, hogy a szerb fordító, Vickó Árpád fordításai szöveghűek és jelentésközpontúak, élve a szabadvers adta mozgás térrel, amely a prózafordításokhoz közelítő jelentésbeli hűséget teszi lehetővé. A Tolnai-versek ritmikáját és akusztikai rétegét ugyanakkor kevésbé közvetítik, noha a Tolnai-versek hangzásvilága, a szavak hangzásából kiinduló asszociatív szövegmozgások hangsúlyos részei poétikájának. A szarajevói horvát nyelvű kötet fordítói is törekszenek a jelentéshű fordításra, de akár annak kárára is előnyben részesítik a Tolnai-vers hangzásvilágát és az egyes szavak, verssorok hangzásából kibomló versépítkezést. A Wilhelm-dalok című Tolnai-kötet lírai énje a félkegyelmű, falu bolondja Wilhelm, akinek gyermeki gondolatmozgását, asszociatív kapcsolódásait erősen meghatározza a szavak hangalakja. Ilyen például A girizdek szűz közét című vers címbe emelt sora. a girizdek szűz közét láttam egy narancsot súgja a vak vigh tibike én is mondom fanny bőre olyan aranymitesszeres kettőt láttam elülről kettőt hátulról összesen négyet négy narancsot négy narancsot láttam kívülről fanny bőre olyan aranymitesszeres én csak egyet súgja a vak vigh tibike belülről láttam súgja még halkabban a girizdek szűz közét a girizdek szűz közét A magyar szövegben feltűnnek az ismétlések, amelyek ritmusképzők, és hozzájárulnak a jelentésképzéshez is, a szóismétlések mellett feltűnők a hangismétlések is, így a címbe emelt, a költemény végén kétszer megismételt sorban a z és az
